{"id":88,"date":"2008-05-27T17:13:00","date_gmt":"2008-05-27T15:13:00","guid":{"rendered":"http:\/\/corpora.hu\/hu\/?p=88"},"modified":"2008-08-16T16:02:56","modified_gmt":"2008-08-16T14:02:56","slug":"gyikpost2","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/corpora.hu\/hu\/2008\/05\/27\/gyikpost2\/","title":{"rendered":"K\u00e9rd\u00e9sek \u00e9s v\u00e1laszok a Corpor\u00e1r\u00f3l – 2. Itt nem olvasnak science-fictiont?"},"content":{"rendered":"

K\u00e9rd\u00e9ses \u00e9s v\u00e1laszok sorozatunk m\u00e1sodik r\u00e9sz\u00e9ben M\u00e1rton Enik\u0151 az \u00e9p\u00edt\u00e9sz szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l vizsg\u00e1lja, mi\u00e9rt is \u00e9rdemes foglalkozni a Corpor\u00e1val, illetve mi is e projekt \u00fczenete a \u00e9p\u00edt\u00e9szszakma fel\u00e9:<\/p>\n

<\/p>\n

Corpora: Mennyire \u00faj az \u00e9p\u00edt\u00e9szetben ez a generat\u00edv m\u00f3dszer?<\/strong><\/p>\n

M\u00e1rton Enik\u0151: “Az \u00e9p\u00edt\u00e9szetben” mondjuk \u00faj, de mindj\u00e1rt pontos\u00edtok. Az \u00e9p\u00edt\u00e9szeti oktat\u00e1sban egy\u00e1ltal\u00e1n nem. \u00c9n kb. nyolc egyetemr\u0151l tudok jelenleg a vil\u00e1gban, ahol nagyon hasonl\u00f3 di\u00e1k-projektek sz\u00fcletnek. S\u0151t magam is ilyesmit oktatok. A nagy-nagy k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g, hogy az \u00e9p\u00edtesz di\u00e1koknak nincs meg a programoz\u00e1si h\u00e1tter\u00fck, \u00e9s mar igaz\u00e1b\u00f3l nem f\u00e9r bele az oktat\u00e1si anyagba meg ez is. Persze az\u00e9rt haszn\u00e1lunk programoz\u00e1st. Megl\u00e9v\u0151 3D-s softwareket scriptel\u00fcnk, teh\u00e1t felhaszn\u00e1ljuk a m\u00e1r be\u00e9p\u00edtett kital\u00e1lt algoritmusokat, \u00e9s egyszer\u0171s\u00edtett (vagy tal\u00e1n \u00edgy \u00e9ppen bonyol\u00edtott) rendszereket futtatunk. Megvan az-az el\u0151nye, hogy az alapegys\u00e9g szinte b\u00e1rmilyen vonalstrukt\u00fara, fel\u00fclet, fel\u00fclet-rendszer, akar t\u00f6m\u00f6r elem is lehet, ez m\u00e1r program fugg\u0151. A meg ig\u00e9nyesebbek a parametrikus softwareket haszn\u00e1lj\u00e1k \u00e9s scriptelik, ami matematikailag sokkal pontosabb, s\u0151t, benne van egy olyan t\u00e9nyez\u0151 is, hogy a m\u00e9rn\u00f6k\u00f6k is tudjak haszn\u00e1lni, hogy sz\u00e1m\u00edthassanak terhel\u00e9st \u00e9s fesz\u00fclts\u00e9get, ami nyilv\u00e1n a Corporabol m\u00e9g \ud83d\ude42 hi\u00e1nyzik.
\nTeh\u00e1t, amit innen \u00e9n l\u00e1tok, hogy nagyon sok hasonl\u00f3, s\u0151t hasonl\u00f3an kin\u00e9z\u0151 projektet l\u00e1ttam, kritiz\u00e1ltam a review-kon. Nek\u00fcnk \u00e9p\u00edt\u00e9szeknek igaz\u00e1b\u00f3l mindig az a f\u0151 k\u00e9rd\u00e9s, hogy mi az “anal\u00f3g” input, teh\u00e1t mi az ami miatt a rendszer v\u00e1ltozik. A nagy k\u00e9rd\u0151jelek term\u00e9szetesen a kiindul\u00e1si \u00e1llapot\/ elem, es, – mivel itt olyan munk\u00e1kr\u00f3l van sz\u00f3, ahol a v\u00e9gen egy megval\u00f3sult \u00e9p\u00fcletnek\/elemnek kell l\u00e9trej\u00f6nnie – a meg\u00e1ll\u00e1si pont k\u00f6r\u00fcl vannak. Itt mindig bele\u00fctk\u00f6z\u00fcnk abba, hogy egy alulr\u00f3l vez\u00e9relt rendszerben m\u00e9gis kell legyen fel\u00fclr\u0151l vez\u00e9relt d\u00f6nt\u00e9s, hiszen “tervez\u00e9si k\u00e9rd\u00e9s” a kiindul\u00e1si \u00e1llapot, a szab\u00e1lyok, a “befogad\u00f3 forma” (pl. ebben az esetben), stb. Azt\u00e1n sz\u00e9pen latjuk, ahogy a rendszer alakul, “fut”, fejl\u0151dik, stb., de mindig nagyon kritikus, hogy hol \u00e1ll\u00edtom meg? Mi\u00e9rt? Ezek azok a d\u00f6nt\u00e9sek, amit \u00e9p\u00edt\u00e9szetileg nagyon meg kell indokolni, f\u0151leg, ha a programoz\u00e1si tud\u00e1s nem kiel\u00e9g\u00edt\u0151 \ud83d\ude42<\/p>\n

C: Oborny Bea biol\u00f3gus egy el\u0151z\u0151 bejegyz\u00e9sben<\/a> azt firtatja, mi \u00fajat tud hozni a Corpora az \u00e9p\u00edt\u00e9szet sz\u00e1m\u00e1ra? \u0150 az L-rendszereket<\/a> (form\u00e1lis nyelvtanokn\u00e1l alkalmazott, le\u00edr\u00f3 rendszerek) hozza p\u00e9ld\u00e1nak szakter\u00fclet\u00e9r\u0151l, amelynek alkalmaz\u00e1s\u00e1hoz hasonl\u00edtja ezt a projektet is. <\/strong><\/p>\n

ME: Az L-rendszerek nagyon is k\u00e9pbe v\u00e1gnak. Sokan pr\u00f3b\u00e1lkoznak ilyesmivel a generat\u00edv \u00e9p\u00edt\u00e9szetben. Nyilv\u00e1n a legegyszer\u0171bb, amit legel\u0151sz\u0151r tan\u00edtunk, az egyszer\u0171 egy elemb\u0151l \u00e1ll\u00f3, fel\u00e9p\u00fcl\u0151, popul\u00e1ci\u00f3, ami a legegyszer\u0171bb s\u00edkbeli elrendez\u00e9sb\u0151l indul ki. Azt\u00e1n ez a rendszer t\u00e9rben tudja v\u00e1ltoztatni az elemek egyedi\/lok\u00e1lis elhelyezked\u00e9s\u00e9t, elfordul\u00e1s\u00e1t,helyzetet illetve parametrikus softwarekben az egym\u00e1shoz val\u00f3 viszony\u00e1t is, teh\u00e1t glob\u00e1lisan is v\u00e1ltozik annak megfelel\u0151en, hogy milyen \u00e9rt\u00e9keket \u00e9s algoritmusokat adunk meg a szab\u00e1lyokban. Azt\u00e1n tov\u00e1bbl\u00e9p\u00fcnk olyan algoritmusokra, amelyek mar valamire reag\u00e1lnak \/ azaz reszponzivak (na, ehhez mar hi\u00e1nyzik a programoz\u00e1si h\u00e1tt\u00e9r, teh\u00e1t ezek sokkal ink\u00e1bb elm\u00e9letben fel\u00e1ll\u00edtott szab\u00e1lyok, amiknek a kiindul\u00e1si forma \u00e9s elem, a megk\u00f6t\u00f6tts\u00e9gek, \u00e9s az algoritmusban haszn\u00e1lt \u00e9rt\u00e9kek a megfeleltet\u00e9sek \u00e9s nem a val\u00f3s “anal\u00f3g” input.
\nA n\u00f6veked\u0151 rendszerekhez szinte el se jutunk, illetve az a tapasztalat, hogyha el is jutunk, akkor is a rendszert nagyon r\u00f6vid ideig lehet futtatni, mert olyan bonyolultt\u00e1 kezd v\u00e1lni, hogy \u00e9p\u00edt\u00e9szetileg meg nem felismerhet\u0151 benne a rend.<\/p>\n

C: R\u00f6veiden \u00f6sszefoglalva p\u00e1r pontban le\u00edrn\u00e1, mi\u00e9rt tartja \u00e9p\u00edt\u00e9szeti szempontb\u00f3l k\u00fcl\u00f6nlegesnek a Corpora rendszert?<\/strong><\/p>\n

ME: A Corpora szerintem a k\u00f6vetkez\u0151k miatt k\u00fcl\u00f6nlegesebb, mint a t\u00f6bbi hasonl\u00f3 projekt, amit eddig l\u00e1ttam:<\/p>\n