![\"_mg_9409.jpg\"\n](\"https:\/\/corpora.hu\/hu\/wp-content\/gallery\/corpora-alap\/_mg_9409.jpg\"\n\t\t "\\"_mg_9409.jpg\\"\n")
\n \t<\/a>\n\t\t <\/div>\n A velencei ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s kapcs\u00e1n k\u00e9sz\u00fcl\u0151 katal\u00f3gus egyik szerz\u0151je, Oborny Be\u00e1ta<\/a> biol\u00f3gus k\u00e9rd\u00e9seket \u00ednt\u00e9zett Mar\u00f3y \u00c1koshoz, a doubleNegatives csoport magyar tagj\u00e1hoz. E k\u00e9rd\u00e9sek \u00e9s a r\u00e1juk adott v\u00e1laszok tal\u00e1n megvil\u00e1g\u00edt\u00f3ak lehetnek a Corpora rendszer m\u0171k\u00f6d\u00e9d\u00e9vel kapcsolatban:<\/p>\n<\/p>\n
OB: Mik az elemi \u00e9p\u00edt\u0151egys\u00e9gei a l\u00e9nynek? Az 1D rudacsk\u00e1k? Vagy valami 3D alakzat, mondjuk egy erre-arra torz\u00edthat\u00f3 tetra\u00e9der?<\/strong> OB: Hogyan h\u00edvjuk ezt a M\u00c1: Corpora Structure-k\u00e9nt szoktunk r\u00e1 hivatkozni<\/p>\n <\/em>OB: Van-e szerepe a v\u00e9letlennek? Vagy maga a szab\u00e1lyk\u00e9szlet OB: Mik a korl\u00e1tok (k\u00e9nyszerek) a fejl\u0151d\u00e9s sor\u00e1n? Ak\u00e1rhogy – gondolom – nem lehet n\u0151ni. Sz\u00e1mit pl. a gravit\u00e1ci\u00f3? Vannak valamif\u00e9le mechanikai megszor\u00edt\u00e1sok? <\/strong> OB: Az egyik netsz\u00f6veg azt \u00edrja, hogy “minden szenzor csak a hozza k\u00f6zel lev\u0151 t\u00f6bbi szenzorral \u00e1ll kapcsolatban. Hogyan ford\u00edt\u00f3dik le akci\u00f3ra (fejl\u0151d\u00e9si l\u00e9pesre) amit \u00e9rz\u00e9kelnek? Ez lok\u00e1lis?<\/strong> OB: Ha j\u00f3l \u00e9rtem, a szerkezetben minden egyes csom\u00f3pont egy szenzornak M\u00c1: Yamaguchiban \u00fagy csin\u00e1ltuk, hogy a legk\u00f6zelebbi val\u00f3s szenzor adataival dolgozott minden egyes pont a modellben. (Ugye tudtuk t\u00e9r-helyesen, hogy hol a pont, hol a val\u00f3s vil\u00e1gi szenzor, \u00edgy ez alapj\u00e1n vett\u00fck a legk\u00f6zelebbit.) Most gondolkodunk rajta, hogy interpol\u00e1ljuk a szenzorokb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 inf\u00f3kat, \u00e9s az alapj\u00e1n egy \u00e1rnyaltabb k\u00e9pet tudunk minden t\u00e9rpontra vet\u00edteni a val\u00f3s m\u00e9r\u00e9sekb\u0151l.<\/p>\n OB: Kisz\u00e1m\u00edtja a program a val\u00f3di szenzorok adataib\u00f3l, hogy a virtu\u00e1lis M\u00c1: l\u00e1sd fent, id\u00e9n ez a terv, ha siker\u00fcl \u00f6sszehozni a rendelkez\u00e9sre \u00e1ll\u00f3 id\u0151 alatt..<\/p>\n OB: Nehezen foghat\u00f3 nekem, hogy a t\u00e9rbeli alakzatban a cs\u00facsokat (azaz M\u00c1: Igaz\u00e1b\u00f3l ‘node’-nak h\u00edvjuk, jobb h\u00edj\u00e1n.<\/p>\n OB: Nem t\u0171nik j\u00f3 metafor\u00e1nak. Egy biol\u00f3giai l\u00e9nyben ink\u00e1bb a pontok \u00e1ltal kijel\u00f6lt OB: \u00dagy tudn\u00e9k maximum egy kiutat elk\u00e9pzelni, ha azt mondjatok, hogy csin\u00e1ltok M\u00c1: M\u00e1s a t\u00e9rszerkezeti modell, de ett\u0151l meg ez egy sejtautomata annak a t\u00e1g \u00e9rtelm\u00e9ben. L\u00e1tom, hogy te a sz\u0171kebb \u00e9rtelemben vett, ‘kock\u00e1zott’ t\u00e9rszerkezet\u0171 setjautomat\u00e1kban gondolkodsz – ez nem olyan, val\u00f3ban.<\/p>\n OB: Egy\u00e1ltal\u00e1n: van-e valami glob\u00e1lis kontroll (“supervisor”) a OB: Az “evol\u00faci\u00f3” sz\u00f3t m\u00e1sk\u00e9pp haszn\u00e1ljatok, mint a biol\u00f3gus. Ez r\u00e9szben ok\u00e9 – a fizikus is m\u00e1sk\u00e9pp haszn\u00e1lja, egyszer\u0171en “v\u00e1ltoz\u00e1st” \u00e9rt rajta. Viszont ha kimondottan a biol\u00f3gia \u00e9rdekel minket, azaz biol\u00f3giai anal\u00f3gi\u00e1t keres\u00fcnk, akkor ami a l\u00e9nnyel t\u00f6rt\u00e9nik, az nem az evol\u00faci\u00f3hoz, hanem az egyedfejl\u0151d\u00e9shez hasonl\u00edt, m\u00e9gpedig egy plasztikus l\u00e9ny egyedfejl\u0151d\u00e9s\u00e9hez. <\/strong><\/p>\n M\u00c1: Nem, es igazad van, ez egy egyedfejl\u0151d\u00e9s, es val\u00f3ban nem biol\u00f3giai \u00e9rtelemben vett evol\u00faci\u00f3. de azt hiszem az angol ‘evolve’ ig\u00e9t haszn\u00e1ljuk, ami val\u00f3ban csak kifejl\u0151d\u00e9st, fejl\u0151d\u00e9st jelent.<\/p>\n OB: A sejtautomat\u00e1t is m\u00e1sk\u00e9pp haszn\u00e1ljatok – legl\u00e1bb is ahogy eddig l\u00e1ttam az irodalomban: a sejtautomata t\u00e9rben \u00e9s id\u0151ben diszkr\u00e9t; szab\u00e1lyos \u00e9s egyforma sejtekb\u0151l \u00e1ll; a sejteknek v\u00e9ges \u00e1llapotuk lehet (finite state machine). A Corporaban van sejt is meg automata is, ez ok\u00e9, csak sejtautomata nem – legal\u00e1bb is a sz\u00f3 tag k\u00f6rben bevett \u00e9rtelm\u00e9ben. R\u00e9szemr\u0151l nem baj, csak itt a virtu\u00e1lis marg\u00f3n mondom.<\/strong><\/p>\n M\u00c1: Abban az \u00e9rtelemben haszn\u00e1ljuk a sejtautomata kifejez\u00e9st, hogy a sejtautomata az olyan rendszer, ami sok sejtb\u0151l \u00e1ll, \u00e9s minden sejt lok\u00e1lis d\u00f6nt\u00e9seket hoz csak, lok\u00e1lis inform\u00e1ci\u00f3k alapj\u00e1n. ami elt\u00e9r\u00e9s a hagyom\u00e1nyos modellhez k\u00e9pest:<\/p>\n – a t\u00e9rszerkezet nem diszkr\u00e9t<\/p>\n – nem-determinisztikus elemek vannak a szab\u00e1lyokban<\/p>\n -A pontok \u00e1llapottere v\u00e9ges, m\u00e9g ha nagyon nagy is az \u00e9rt\u00e9kk\u00e9szlet<\/p>\n Ez\u00e9rt azt nem mondan\u00e1m k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151nek.<\/p>\n OB: Egy k\u00e9rd\u00e9s: mennyire \u00faj az \u00e9p\u00edt\u00e9szetben ez a generat\u00edv m\u00f3dszer? A design-ban nem \u00faj, azt tudom. Sz\u00f3val te mit emeln\u00e9l ki, mi az, ami itt megjelent, es kor\u00e1bban meg nem volt? T\u00e9nyleg az \u00fajdons\u00e1got k\u00e9ne kiemelni. Van r\u00e1l\u00e1t\u00e1sod erre?<\/strong><\/p>\n M\u00c1: Ezt az \u00e9p\u00edt\u00e9szek jobban tudjak \ud83d\ude42 amennyire en tudom, ez a koncepci\u00f3 mar egy ideje r\u00e9sze az \u00e9p\u00edt\u00e9szeti diskurzusnak…<\/p>\n OB: Adna mag\u00e1t, hogy Lindenmayer<\/a> jusson az ember esz\u00e9be. A velencei ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s kapcs\u00e1n k\u00e9sz\u00fcl\u0151 katal\u00f3gus egyik szerz\u0151je, Oborny Be\u00e1ta biol\u00f3gus k\u00e9rd\u00e9seket \u00ednt\u00e9zett Mar\u00f3y \u00c1koshoz, a doubleNegatives csoport magyar tagj\u00e1hoz. E k\u00e9rd\u00e9sek \u00e9s a r\u00e1juk adott v\u00e1laszok tal\u00e1n megvil\u00e1g\u00edt\u00f3ak lehetnek a Corpora rendszer m\u0171k\u00f6d\u00e9d\u00e9vel kapcsolatban:<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"ngg_post_thumbnail":0},"categories":[29],"tags":[22],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/corpora.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/86"}],"collection":[{"href":"https:\/\/corpora.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/corpora.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/corpora.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/corpora.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=86"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/corpora.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/86\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":368,"href":"https:\/\/corpora.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/86\/revisions\/368"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/corpora.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=86"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/corpora.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=86"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/corpora.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=86"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}
\nM\u00c1: Az \u00e9p\u00edt\u0151elemek egyszer\u0171en a pontok (‘sejtek’), amik \u00f6ssze vannak k\u00f6tve egym\u00e1ssal. az \u00f6sszek\u00f6ttet\u00e9sek t\u00e1vols\u00e1gi alapon t\u00f6rt\u00e9nnek – akik el\u00e9g k\u00f6zel vannak egym\u00e1shoz kb. azok \u00f6ssze lesznek k\u00f6tve.<\/p>\n
\nvirtu\u00e1lis l\u00e9nyt? Pl. ha olyasmit akarok mondani, hogy “az X
\nn\u00f6vekszik”. X=Corpora?<\/strong><\/p>\n
\ndeterminisztikus, \u00e9s csak a k\u00fcls\u0151 k\u00f6rnyezet hozza be a bizonytalans\u00e1got, v\u00e1ratlans\u00e1got a fejl\u0151d\u00e9si folyamatba?<\/strong>
\nM\u00c1: Van persze v\u00e9letlen az algoritmusban. Vessz\u00fck a m\u00e9r\u00e9si eredm\u00e9nyeket, szerepet j\u00e1tszik a pontok \u00e9letkora, nemi v\u00e9letlen, \u00e9s \u00fagy j\u00f6nnek l\u00e9tre \u00faj pontok..<\/p>\n
\nM\u00c1: Van egy befoglal\u00f3 t\u00e9r, amib\u0151l nem n\u0151nek ki. lehet ‘t\u00fal\u00f6regedni’, ami ut\u00e1n mar nem hoz l\u00e9tre \u00fajabb pontot az egyed. Bizonyos param\u00e9tereket a term\u00e9szeti m\u00e9r\u00e9si eredm\u00e9nyek befoly\u00e1solnak, mint pl. pontok s\u0171r\u0171s\u00e9ge (h\u00e1ny szomsz\u00e9dja lehet egy pontnak), vagy a ‘felfel\u00e9-t\u00f6rekv\u00e9s’, hogy milyen magasra n\u0151 meg a modell.<\/p>\n
\nM\u00c1: igen, ugye megfeleltet\u00e9s van a 3D modell es a val\u00f3s t\u00e9r k\u00f6z\u00f6tt. az adott pontok a nekik megfelel\u0151 helyen lev\u0151 k\u00f6rnyezeti \u00e1llapot szerint cselekednek. Teh\u00e1t ha ott meleg van, vagy vil\u00e1gos, akkor annak megfelel\u0151en – de ha egy m\u00e1sik helyen pont hideg van, akkor azok a pontok meg annak megfelel\u0151en. Teh\u00e1t igen, ez \u00edgy egy lok\u00e1lis cucc, nagyj\u00e1b\u00f3l csak lok\u00e1lis d\u00f6nt\u00e9sek vannak a modellben.<\/p>\n
\nvan tekintve, teh\u00e1t “\u00e9rzi” a k\u00f6rnyezet \u00e9s a szomsz\u00e9dos pontok
\n\u00e1llapot\u00e1t. Hogyan viszonylanak ezek a “virtu\u00e1lis szenzorok” a val\u00f3di
\nszenzorokhoz, amelyek ki vannak helyezve a terepen, \u00e9s merik a
\nh\u0151m\u00e9rs\u00e9kletet, sz\u00e9ler\u0151ss\u00e9get, stb.?<\/strong><\/p>\n
\nszenzorok pont ott, azon a helyen mit \u00e9rezzenek, \u00e9s ez lesz sz\u00e1mukra
\naz input?<\/strong><\/p>\n
\npontszer\u0171 objektumokat) mi\u00e9rt h\u00edvj\u00e1tok “sejteknek”. <\/strong><\/p>\n
\nt\u00e9rbeli soksz\u00f6gek voln\u00e1nak a “sejtek”. Meg modellez\u0151s terminol\u00f3gia szerint is
\nnecc, mivel a sejtautomat\u00e1ban a sejtek nem pontszer\u0171ek, es oldalaikkal
\n(fel\u00fcleteikkel) \u00e9rintkeznek egym\u00e1ssal, nem egym\u00e1st\u00f3l t\u00e1vol lebegnek a t\u00e9rben.
\n<\/strong>
\nM\u00c1: Igen, a sejtautomata \u00e9rtelm\u00e9ben h\u00edvhatjuk \u0151ket legfeljebb sejtnek (vagyis h\u00edvjuk). Kicsit m\u00e1s a t\u00e9rszerkezet, nem r\u00e1cs-szer\u0171, de ezzel egy\u00fctt van egy j\u00f3l defini\u00e1lt, k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6sen egy\u00e9rtelm\u0171 szomsz\u00e9ds\u00e1gi rel\u00e1ci\u00f3…<\/p>\n
\nminden pont korul egy 3D <\/strong>tesszell\u00e1ci\u00f3<\/strong> (A val\u00f3s\u00e1g k\u00e9p\u00e9t ter\u00fcletelemekben r\u00f6gz\u00edt\u0151 grafikus adatmodell\/forr\u00e1s: T\u00e9rinformatikai Fogalomt\u00e1r<\/a>), \u00e9s az lesz a “sejt”, amit az adott pont
\nk\u00f6r\u00fcli <\/strong>tesszell\u00e1ci\u00f3s<\/strong> soksz\u00f6g kijel\u00f6l. Viszont akkor meg a mostani szomsz\u00e9ds\u00e1gi
\ndefin\u00edci\u00f3tok nem passzol. Sz\u00f3val mit\u0151l “sejt” a pont? <\/strong><\/p>\n
\nrendszerben? M\u00e1sk\u00e9pp f\u00f6lteve a k\u00e9rd\u00e9st: tudja-e a jobb k\u00e9z, mit csin\u00e1l a bal?<\/strong>
\nM\u00c1: Nem \ud83d\ude42<\/p>\n
\n<\/strong>M\u00c1: Az L-rendszerek<\/a> ugye att\u00f3l azok, hogy olyan automat\u00e1k, amelyekben p\u00e1rhuzamosan t\u00f6rt\u00e9nnek az \u00e1t\u00edr\u00e1sok a szavakban (egy l\u00e9pesben t\u00f6bb szab\u00e1lyt is alkalmazunk p\u00e1rhuzamosan, nem csak egyet mint egy ‘sima’ automat\u00e1ban). de hat egy sejtautomata is p\u00e1rhuzamos \u00e1t\u00edr\u00e1s\u00fa, ha form\u00e1lis nyelvi automatakent n\u00e9zem…<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"