T\u00e1rsadalmunk v\u00e1ltoz\u00e1sa, kultur\u00e1lis fog\u00e9konys\u00e1gunk \u00e9s befogad\u00f3k\u00e9szs\u00e9g\u00fcnk szorosan \u00f6sszekapcsol\u00f3dik a tudom\u00e1ny v\u00edvm\u00e1nyaival \u00e9s domin\u00e1ns n\u00e9zeteivel, melyek hat\u00e1sa az adott korszak \u00e9p\u00edt\u00e9szeti \u00faj\u00edt\u00e1saira \u00e9s ir\u00e1nyvonalaira elker\u00fclhetetlen. \u00cdgy t\u00f6r\u00e9nt ez a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p \u00e9s a sz\u00e1m\u00edt\u00e1stechnika megjelen\u00e9s\u00e9vel is. A (1) normat\u00edv \u00e9p\u00edt\u00e9szeti tervez\u00e9s2<\/a><\/sup> v\u00e9g\u00e9t jelenti a digit\u00e1lis technik\u00e1k megjelen\u00e9se. Kezdetben csak reprezent\u00e1ci\u00f3s \u00e9s dokument\u00e1ci\u00f3s eszk\u00f6zk\u00e9nt alkalmazott komputer haszn\u00e1lata elvezette a tervez\u0151ket a folyamatorient\u00e1lt, (2) generat\u00edv tervez\u0151i gyakorlathoz, majd tov\u00e1bb az (3) adapt\u00edv, dinamikus rendszereket modellez\u0151 tervez\u00e9si technik\u00e1khoz.<\/p>\n B\u00e1r mind materi\u00e1lis \u2013 geometriai \u00e9s fizikai \u2013 szinten, mind elm\u00e9leti \u2013 konceptu\u00e1lis \u2013 szinten a tudom\u00e1ny fejl\u0151d\u00e9se inspir\u00e1lja \u00e9s seg\u00edti a tervez\u0151ket, a meg\u00e1lmodott objektumok nagy r\u00e9sze egyel\u0151re a virtu\u00e1lis t\u00e9rben vagy asztali modellek form\u00e1j\u00e1ban l\u00e9tezik, \u00e9s az \u00fajfajta tervez\u00e9si technik\u00e1k m\u00f6g\u00f6tti elm\u00e9let m\u00e9g meglehet\u0151sen bizonytalan. A sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9ppel seg\u00edtett tervez\u00e9s azonban nem csak egy \u00faj eszk\u00f6zt, hanem lehe\u00act\u0151s\u00e9get is ad arra, hogy az \u00e9p\u00edt\u00e9szet \u00fajragondolja saj\u00e1t mag\u00e1t egy \u00faj kontextusban.<\/p>\n Tradicion\u00e1lis megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sben a tervez\u00e9s sor\u00e1n a tervez\u0151k elm\u00e9j\u00e9ben \u2013 amely ugyan leny\u0171g\u00f6z\u0151en sokr\u00e9t\u0171 \u00e9s t\u00e1g, de m\u00e9gis korl\u00e1tozott \u2013 megsz\u00fcletik egy elk\u00e9pzel\u00e9s, egy v\u00e9gs\u0151 megold\u00e1s a tervez\u00e9si feladatra. Az err\u0151l k\u00e9sz\u00fcl\u0151 inform\u00e1ci\u00f3 az objektum fizikai, t\u00e9rbeli megjelen\u00e9s\u00e9nek \u2013 biol\u00f3gi\u00e1b\u00f3l vett hasonlattal fenot\u00edpus\u00e1nak \u2013 le\u00edr\u00e1s\u00e1ra szolg\u00e1l. Az anyag ilyen t\u00edpus\u00fa rendez\u00e9se egy kiz\u00e1r\u00f3lag fel\u00fclr\u0151l ir\u00e1ny\u00edtott folyamat, amelynek v\u00e9g\u00e9n egy fizikailag stabil, passz\u00edv \u00e1llapot \u00e9s egy konkr\u00e9t entit\u00e1s j\u00f6n l\u00e9tre. Ebben az organiz\u00e1ci\u00f3s modellben a r\u00e9szek (\u00e9p\u00edt\u0151elemek) viszony\u00e1t, a r\u00e9szletek kialak\u00edt\u00e1s\u00e1t az eg\u00e9sz ismeret\u00e9ben tudjuk meghat\u00e1rozni. A tervez\u0151 fej\u00e9ben el\u0151sz\u00f6r az eg\u00e9sz \u00e9p\u00fcletre vonatkoz\u00f3 koncepci\u00f3 sz\u00fcletik meg, majd a tervez\u00e9si folyamat sor\u00e1n bontakozik ki az elemek egym\u00e1shoz val\u00f3 viszonya, t\u00e9rbeli poz\u00edci\u00f3ja. Ez a napjainkra az \u00e9p\u00edt\u00e9szeti gyakorlatban kialakult, normat\u00edv tervez\u00e9si folyamat.<\/p>\n A fizikai szint reprezent\u00e1ci\u00f3j\u00e1hoz az axi\u00f3m\u00e1kon alapul\u00f3 eukl\u00e9deszi geometria van seg\u00edts\u00e9g\u00e9re a terve\u00ac z\u0151nek a kivitelez\u00e9shez sz\u00fcks\u00e9ges rajzos inform\u00e1ci\u00f3 \u2013 alaprajzok, metszetek, homlokzatok \u2013 elk\u00e9sz\u00ed\u00ac t\u00e9-s\u00e9ben. Mind az alkalmazott \u00e9p\u00edt\u0151elemek, mind a technol\u00f3gi\u00e1k, mind az inform\u00e1ci\u00f3 \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1hoz sz\u00fck-s\u00e9ges geometria, s\u00edkbeli t\u00e9rhat\u00e1rol\u00f3 elemekb\u0151l \u00e9p\u00fcl\u0151 form\u00e1kat eredm\u00e9nyez.<\/p>\n Elm\u00e9leti szinten a normat\u00edv tervez\u00e9s folyamata legink\u00e1bb a klasszikus newtoni fizik\u00e1hoz hasonlatos. A kiindul\u00f3 \u00e1llapot f\u00fcggv\u00e9ny\u00e9ben, adott szab\u00e1lyokat alkalmazva kisz\u00e1m\u00edthat\u00f3 az esem\u00e9nyek kimenetele. A v\u00e9letlennek egy ilyen rendszerben nincs szerepe. A vil\u00e1g, mint egy kozmikus \u00f3ram\u0171 m\u0171k\u00f6dik, \u00e9s ez a mechanikus vil\u00e1gk\u00e9p lehet\u0151s\u00e9get ad nemcsak a j\u00f6v\u0151 \u2013 a tervezend\u0151 objektum l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9nek \u2013 megj\u00f3sol\u00e1s\u00e1ra, hanem a m\u00falt esem\u00e9nyeinek \u2013 a bet\u00f6ltend\u0151 funkci\u00f3 \u2013 pontos felg\u00f6ngy\u00f6l\u00edt\u00e9s\u00e9re is. A sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171s\u00e9g g\u00e9pezete ez, amely egy adott felmer\u00fcl\u0151 ig\u00e9nyre a megfelel\u0151 megold\u00e1st k\u00e9sz\u00edti el.<\/p>\n M\u00e1r a korai tizenkilencedik sz\u00e1zadi termodinamikai k\u00eds\u00e9rletek \u00e9s elm\u00e9letek al\u00e1\u00e1st\u00e1k ezt a mechanisztikus elk\u00e9pzel\u00e9st. A huszadik sz\u00e1zad elej\u00e9n azt\u00e1n Einstein seg\u00edtett megmutatni, hogy ez a kozmikus g\u00e9pezet bizony kor\u00e1ntsem olyan, mint amilyennek eddig gondoltuk, s\u0151t att\u00f3l f\u00fcgg milyen is val\u00f3j\u00e1ban, hogy honnan n\u00e9z\u00fcnk r\u00e1. M\u00e9g mindig kisz\u00e1m\u00edthat\u00f3 \u00f3ram\u0171k\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, de m\u00e1r a lehet\u0151s\u00e9gek g\u00e9pezet\u00e9nek te\u00f3ri\u00e1ja v\u00e1ltotta fel a sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171s\u00e9g\u00e9t, \u00e9s nem egyetlen eredm\u00e9ny sz\u00fcletett, hanem az id\u0151 f\u00fcggv\u00e9ny\u00e9ben folyamatosan \u00fajabbak \u00e9s \u00fajabbak gener\u00e1l\u00f3dtak. Ahogy a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p haszn\u00e1lata a tervez\u00e9sben nem eredm\u00e9nyez felt\u00e9tlen\u00fcl generat\u00edv folyamatokat, ugyan\u00fagy a generat\u00edv tervez\u00e9si folyamatoknak sem fel\u00act\u00e9tele a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p haszn\u00e1lata. Ha egy kock\u00e1s feh\u00e9r pap\u00edron szeretn\u00e9nk egyes n\u00e9gyzetek befeket\u00edt\u00e9s\u00e9vel s\u00edkbeli mint\u00e1zatot tervezni, akkor azt megtehetj\u00fck \u00fagy is, hogy eszt\u00e9tikai \u00e9rz\u00e9k\u00fcnkre hagyatkozva feket\u00edtj\u00fck be a n\u00e9gyzeteket, de \u00fagy is, hogy szab\u00e1lyt \u00e1ll\u00edtunk fel a mint\u00e1zat kialakul\u00e1s\u00e1nak folyamat\u00e1ra. Nyilv\u00e1n a legegyszer\u0171bb szab\u00e1ly, hogy minden feh\u00e9r mez\u0151t egy fekete kell, hogy k\u00f6vessen, majd eg\u00e9szen elmehet\u00fcnk t\u00f6bb t\u00e9nyez\u0151s matematikai algoritmu\u00acsokig is, amelyek m\u00e1r a sakkt\u00e1bla mint\u00e1zatn\u00e1l j\u00f3val bonyolultabbakat gener\u00e1lnak.3<\/a><\/sup><\/p>\n T\u00e9rbeli egys\u00e9gekre \u2013 p\u00e9ld\u00e1ul egy m\u0171anyag poh\u00e1rra vagy ak\u00e1r egyetlen pap\u00edr\u00aclapb\u00f3l hajtogatott form\u00e1ra \u2013 cser\u00e9lhet\u0151k a s\u00edkbeli elemek, amelyek az \u00e1ltalunk kital\u00e1lt szab\u00e1lyok szerint sorolva alkothatnak h\u00e1romdimenzi\u00f3s strukt\u00far\u00e1kat. Erre l\u00e1thatunk p\u00e9ld\u00e1t a mell\u00e9kelt fot\u00f3kon, amelyek a MOME hallgat\u00f3inak rendezett Fabric workshop-on k\u00e9sz\u00fcltek.4<\/a><\/sup> Fizikai algoritmusokra alapul\u00f3 rendszerek l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1nak els\u0151 l\u00e9p\u00e9sek\u00e9nt a hallgat\u00f3k m\u0171anyag poharak alakj\u00e1t manipul\u00e1lhatt\u00e1k v\u00e1g\u00e1ssal, hajtogat\u00e1ssal, teker\u00e9ssel, ezut\u00e1n f\u00e9m t\u0171z\u0151kapocs seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel s\u00edkbeli, egyszer\u0171 mint\u00e1zatokat, majd t\u00e9rbeli, bonyolult form\u00e1kat k\u00e9peztek. A fel\u00e9p\u00fcl\u0151 strukt\u00far\u00e1k l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9t nem kiz\u00e1r\u00f3lag a sorol\u00e1s \u2013 az egyes elemek kapcsol\u00f3d\u00e1si \u2013 szab\u00e1lyai, hanem fizikai t\u00f6rv\u00e9nyek \u00e9s az \u00e9p\u00edt\u0151egys\u00e9gek anyagmin\u0151s\u00e9ge is befoly\u00e1solj\u00e1k.<\/p>\n \n\t\t 1. \u00e1bra: Di\u00e1kok \u00e1ltal m\u0171anyagpoharakb\u00f3l gener\u00e1lt mint\u00e1zatok \u00e9s form\u00e1k. FAB-RIC Workshop, MOME, Budapest, 2007.<\/em><\/p>\n M\u00e1sik lehet\u0151s\u00e9g\u00fcnk, hogy a kock\u00e1s pap\u00edrt, mint fel\u00fcletet kezelj\u00fck, \u00e9s nem mint az egyes mez\u0151k sokas\u00e1g\u00e1t. A tervezett algoritmus a fel\u00fclet egyes pontjainak t\u00e9rbeli elmozdul\u00e1s\u00e1t szab\u00e1lyozza. Erre a modellre \u00e9p\u00fcl az origami, vagyis a pap\u00edrhajtogat\u00e1s\u00e1b\u00f3l k\u00e9pzett t\u00e9rbeli form\u00e1k tervez\u00e9se. A hajtogat\u00e1s sorrendje, form\u00e1ja \u2013 vagyis a fel\u00fclet pontjainak egym\u00e1shoz val\u00f3 viszonya szab\u00e1lyokkal le\u00edrhat\u00f3.5<\/a><\/sup><\/p>\n M\u00edg az origami hajtogat\u00e1ssal oper\u00e1l, a fel\u00fcletet ugyancsak folytonos anyagk\u00e9nt kezelve egy\u00e9b manu\u00e1lis algoritmust is alkalmazhatunk. Bev\u00e1g\u00e1sokkal, a bev\u00e1gott r\u00e9szek hajtogat\u00e1s\u00e1val, egym\u00e1st\u00f3l t\u00e1voli fel\u00fcleti pontok \u00f6sszekapcsol\u00e1s\u00e1val, s\u0151t mindezek kombin\u00e1ci\u00f3ival is k\u00e9pezhet\u00fcnk transzform\u00e1ci\u00f3kat. Itt is lok\u00e1lis szab\u00e1lyok alkalmaz\u00e1s\u00e1val alakul ki a glob\u00e1lis forma, de l\u00e9nyegi k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g, hogy m\u00edg a fentiekben \u00f6n\u00e1ll\u00f3 elemekb\u0151l k\u00e9pezt\u00fcnk \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 rendszereket, ebben az esetben egy \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 rendszer elmeinek (pontjainak) egym\u00e1shoz val\u00f3 viszony\u00e1n v\u00e1ltoztattunk. Erre p\u00e9ld\u00e1k a mell\u00e9kelt fot\u00f3k, ahol egyetlen, \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 pap\u00edrfel\u00fcletb\u0151l k\u00e9sz\u00fclt formatanulm\u00e1nyokat l\u00e1thatunk.6<\/a><\/sup><\/p>\n \n\t\t 2. \u00e1bra: Egyetlen pap\u00edrb\u00f3l v\u00e1g\u00e1ssal, hajtogat\u00e1ssal, t\u0171z\u00e9ssel alak\u00edtott t\u00e9rform\u00e1k. M\u00e1rton Enik\u0151 modelljei.<\/em><\/p>\n Ugyan m\u00e1r a tizenkilencedik sz\u00e1zad elej\u00e9n \u2013 Bolyai J\u00e1nos, Nikolaj Ivanovics Lobacsevszkij \u00e9s Karl Friedrich Gauss nev\u00e9hez k\u00f6thet\u0151en \u2013 megjelentek a hiperbolikus geometria matematikai le\u00edr\u00e1sai, amely az els\u0151 l\u00e9p\u00e9s volt a nem eukl\u00e9deszi geometri\u00e1k, topologikus fel\u00fcletek matematikai sz\u00e1m\u00edthat\u00f3s\u00e1ga fel\u00e9, a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes, h\u00e1romdimenzi\u00f3s modellez\u00e9s megjelen\u00e9se el\u0151tt nem volt lehet\u0151s\u00e9g ezek pontos \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1ra, tervrajzokon val\u00f3 megjelen\u00edt\u00e9s\u00e9re. A digit\u00e1lis modellez\u0151 szoftverek haszn\u00e1lata nemcsak az \u00edves fel\u00fcletek alkalmaz\u00e1s\u00e1t k\u00f6nny\u00edtette meg az \u00e9p\u00edt\u00e9szeti tervez\u00e9sben, hanem a modellezett form\u00e1k \u2013 az anyag folyamatoss\u00e1g\u00e1nak megszak\u00edt\u00e1sa n\u00e9lk\u00fcli \u2013 transzform\u00e1ci\u00f3j\u00e1t is lehet\u0151v\u00e9 tette. Alkalmazhat\u00f3ak makro szint\u0171, az eg\u00e9sz alakzatra vonatkoz\u00f3, \u00e9s mikro szint\u0171, az alakzatot alkot\u00f3 elemeket \u00e1tform\u00e1l\u00f3 elj\u00e1r\u00e1sok. Az els\u0151 esetben a fel\u00fclet egyes pontjainak, a m\u00e1sodik esetben a strukt\u00far\u00e1t alkot\u00f3 elemeknek a param\u00e9terei v\u00e1ltoznak a transzform\u00e1ci\u00f3 k\u00f6vetkezt\u00e9ben. Amikor nem mag\u00e1t a form\u00e1t alak\u00edtjuk \u00e1t \u2013 ahogy pl. tessz\u00fck ezt az anim\u00e1ci\u00f3s szoftverek alkalmaz\u00e1sa eset\u00e9n \u2013 hanem a form\u00e1t alkot\u00f3 elemek param\u00e9tereinek megv\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1val gener\u00e1lunk \u00faj form\u00e1t, parametrikus design-nak nevezz\u00fck.<\/p>\n Mivel a parametrikus tervez\u00e9s egy\u00fctt j\u00e1r az algoritmusokkal le\u00edrhat\u00f3 geometri\u00e1k alkalmaz\u00e1s\u00e1val, a tervez\u00e9shez parametrikus szoftverek haszn\u00e1lata sz\u00fcks\u00e9ges. Branko Kolarevic, a Nicholas Grimshaw \u00e9s T\u00e1rsai \u00e1ltal tervezett londoni nemzetk\u00f6zi vas\u00fati termin\u00e1lt (Waterloo Station) hozza fel p\u00e9ld\u00e1nak a parametrikus tervez\u00e9s szeml\u00e9ltet\u00e9s\u00e9re.8<\/a><\/sup> A termin\u00e1l lefed\u00e9s\u00e9hez 36, m\u00e9reteiben \u00e9s param\u00e9tereiben elt\u00e9r\u0151, de form\u00e1j\u00e1ban hasonlatos, h\u00e1rom csukl\u00f3pontos, \u00edves r\u00e1csostart\u00f3t haszn\u00e1ltak. Mind a csukl\u00f3pontokban bez\u00e1rt sz\u00f6gek, mind a tart\u00f3k \u00edve fokozatosan v\u00e1ltozott az egym\u00e1s ut\u00e1n sorolt elemekn\u00e9l, amelyeket egy folytonos fel\u00fclettel \u00f6sszek\u00f6tve, t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6sen \u00edvelt, bonyolult form\u00e1t kaptak a tervez\u0151k.<\/p>\n P\u00e9ld\u00e1imban l\u00e1that\u00f3, hogy ak\u00e1r digit\u00e1lis, ak\u00e1r manu\u00e1lis technik\u00e1kat alkalmazunk, ak\u00e1r a teljes strukt\u00far\u00e1t vagy csak annak egys\u00e9geit manipul\u00e1ljuk, a transzform\u00e1ci\u00f3k t\u00e1rgya az anyag, passz\u00edv \u00e1llapot\u00fa \u00e9p\u00edt\u0151elem. Formakeres\u0151, form\u00e1kat gener\u00e1l\u00f3 folyamatokkal dolgoznak a tervez\u0151k, amely folyamatok szab\u00e1lyai illesz\u00ackednek a tervez\u00e9si feladathoz, \u00e9s nem kiz\u00e1r\u00f3lag a kiindul\u00e1sn\u00e1l felvetett tervez\u00e9si probl\u00e9m\u00e1ra k\u00e9sz\u00fcl j\u00f3 megold\u00e1s, hanem ann\u00e1l sokkal el\u0151bbre mutat\u00f3, \u00faj lehet\u0151s\u00e9geket is mag\u00e1ban rejl\u0151 design sz\u00fcletik. Mi t\u00f6rt\u00e9nik azonban akkor, ha a strukt\u00far\u00e1kat alkot\u00f3 elemek akt\u00edv r\u00e9sztvev\u0151i a transzform\u00e1ci\u00f3nak?<\/p>\n Amint a tervezett \u2013 formagener\u00e1l\u00f3 \u2013 transzform\u00e1ci\u00f3k akt\u00edv elemeket rendeznek a t\u00e9rben, \u00e9s ezek az akt\u00edv elemek saj\u00e1t tulajdons\u00e1gokkal rendelkeznek, el\u0151re nem kisz\u00e1m\u00edthat\u00f3 \u00e9s id\u0151ben nem visszaford\u00edthat\u00f3, \u00f6nszervez\u0151d\u0151 folyamatokkal van dolgunk. A tervezett objektumokr\u00f3l a tervez\u00e9s sor\u00e1n l\u00e9trej\u00f6v\u0151 inform\u00e1ci\u00f3 m\u00e1r nem a k\u00fcls\u0151, fizikai megjelen\u00e9st (fenot\u00edpust) \u00edrja le. A tervez\u0151k bels\u0151 tulajdons\u00e1gokat, m\u0171k\u00f6d\u00e9si logik\u00e1kat \u2013 ism\u00e9t biol\u00f3gi\u00e1b\u00f3l vett hasonlattal \u2013 genot\u00edpust terveznek, genetikus algoritmusokat haszn\u00e1lva. Nem egy statikus entit\u00e1s l\u00e9trehoz\u00e1sa lesz t\u00f6bb\u00e9 a c\u00e9l, hanem egy m\u0171k\u00f6d\u0151, reag\u00e1l\u00f3 identit\u00e1s \u00e9letre kelt\u00e9se. Ez az organiz\u00e1ci\u00f3 \u2013 mint egy nyitott rendszer \u2013 dinamikusan reag\u00e1l a k\u00fcls\u0151 hat\u00e1sokra, folyamatosan adapt\u00e1l\u00f3dik k\u00f6rnyezet\u00e9hez, vagyis reszponz\u00edv.<\/p>\n A Corpora, szint\u00e9n ilyen, akt\u00edv alkot\u00f3elemekb\u0151l \u00e1ll\u00f3, reszponz\u00edv organiz\u00e1ci\u00f3. \u00c9p\u00edt\u0151elemeinek viselked\u00e9se a t\u00e9rben hat\u00e1rozza meg a teljes objektum form\u00e1j\u00e1t. A Corpora alakj\u00e1nak id\u0151beli v\u00e1ltoz\u00e1sa egyr\u00e9szt az egyes elemek egym\u00e1shoz viszony\u00edtott viselked\u00e9s\u00e9nek, m\u00e1sr\u00e9szt a teljes organiz\u00e1ci\u00f3 reakci\u00f3j\u00e1nak megnyilv\u00e1nul\u00e1sa a k\u00fcls\u0151 k\u00f6rnyezeti hat\u00e1sokra. A tervez\u00e9s a r\u00e9szekb\u0151l, ezek egym\u00e1shoz val\u00f3 viszony\u00e1b\u00f3l indul, majd szab\u00e1lyokat k\u00f6vetve a r\u00e9szek gener\u00e1lj\u00e1k a teljes objektumot. Mind a gener\u00e1l\u00f3 folyamat, mind a folyamat megnyilv\u00e1nul\u00e1sa, vagyis az objektum megform\u00e1l\u00f3d\u00e1sa szab\u00e1lyokra \u00e9p\u00fcl, algoritmusokkal m\u0171k\u00f6dik.9<\/a><\/sup><\/p>\n Genetikus algoritmusok haszn\u00e1lata a tervez\u00e9sben elvezet minket egy materializ\u00e1ci\u00f3 el\u0151tti \u00e1llapotig. Amennyiben a j\u00f6v\u0151ben k\u00e9pesek lesz\u00fcnk a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes modellekhez intenz\u00edv min\u0151s\u00e9geket10<\/a><\/sup> rendelni \u2013 mint az er\u0151eloszl\u00e1s \u00e9s az anyagmin\u0151s\u00e9g \u2013 meg\u00e9p\u00edthet\u0151, a statika \u00e9s a fizika t\u00f6rv\u00e9nyeihez alkalmazkod\u00f3 strukt\u00far\u00e1kat kapunk. K\u00e9pzelj\u00fck el, hogy a Corpora \u00e9p\u00edt\u0151elemeit organikus elemekre cser\u00e9lj\u00fck. A nanotechnol\u00f3gia fejl\u0151d\u00e9s\u00e9vel \u00e9s a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes k\u00f3dol\u00e1s haszn\u00e1lat\u00e1val nem csak William Gibson v\u00edzi\u00f3ja11<\/a><\/sup> \u2013 Toki\u00f3 f\u00f6ldreng\u00e9s ut\u00e1ni, pillanatok alatt lej\u00e1tsz\u00f3d\u00f3 \u00fajra\u00e9p\u00fcl\u00e9se a nano-technol\u00f3gia seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel \u2013 hanem a virtu\u00e1lis t\u00e9rben \u2013 pl. a Corpor\u00e1n\u00e1l \u2013 megjelen\u0151 reszponz\u00edv \u00e1tform\u00e1l\u00f3d\u00e1s is fizikai val\u00f3s\u00e1gg\u00e1 v\u00e1lhat.<\/p>\n Ez a j\u00f6v\u0151k\u00e9p a jelenleg ismert biol\u00f3giai rendszerek modellez\u00e9s\u00e9n alapszik. A tervez\u00e9s \u00e1talakul\u00e1sa a val\u00f3s, term\u00e9szetes, biol\u00f3giai folyamatok elveinek alkalmaz\u00e1s\u00e1n\u00e1l azonban j\u00f3val tov\u00e1bb vihet minket. Ugyan\u00fagy, ahogy a virtu\u00e1lis t\u00e9r lehet\u0151s\u00e9get teremt mind a val\u00f3s\u00e1g szimul\u00e1l\u00e1s\u00e1ra tett k\u00eds\u00e9rletekre, mind \u00fajfajta val\u00f3s\u00e1gok megteremt\u00e9s\u00e9re, fizikai k\u00f6rnyezet\u00fcnkben l\u00e9trej\u00f6het egyfajta mesters\u00e9ges biol\u00f3gia, amely \u00faj, term\u00e9szetben nem el\u0151fordul\u00f3 anyagok \u00e9s technol\u00f3gi\u00e1k haszn\u00e1lat\u00e1val \u00faj, term\u00e9szetben nem el\u0151fordul\u00f3 organiz\u00e1ci\u00f3kat hozhat l\u00e9tre.<\/p>\n Tervez\u00e9si technik\u00e1k evol\u00faci\u00f3ja Mesters\u00e9ges k\u00f6rnyezet\u00fcnk objektumai tervez\u00e9s \u00e9s kivitelez\u00e9s sor\u00e1n j\u00f6nnek l\u00e9tre, vagyis egy ir\u00e1ny\u00edtott, rendez\u0151elv\u0171 folyamat eredm\u00e9nyei. Egy l\u00e9tez\u0151 sz\u00f6vetbe \u00faj strukt\u00fara ker\u00fcl, amelynek igazodnia kell a megl\u00e9v\u0151 rendszer glob\u00e1lis szab\u00e1lyaihoz, illeszkednie kell lok\u00e1lis k\u00f6rnyezet\u00e9be, \u00e9s alkalmazkodnia kell a saj\u00e1t strukt\u00far\u00e1j\u00e1t fel\u00e9p\u00edt\u0151 elemekhez. Az objektum \u00e9p\u00edt\u0151elemeinek szervez\u00e9se a t\u00e9rben \u2013 a materializ\u00e1\u00ac l\u00f3d\u00e1si folyamat […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"parent":116,"menu_order":5,"comment_status":"open","ping_status":"open","template":"","meta":{"ngg_post_thumbnail":0},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/corpora.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/448"}],"collection":[{"href":"https:\/\/corpora.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/corpora.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/corpora.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/corpora.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=448"}],"version-history":[{"count":8,"href":"https:\/\/corpora.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/448\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":453,"href":"https:\/\/corpora.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/448\/revisions\/453"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/corpora.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/116"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/corpora.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=448"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}(1) Tervez\u00e9si folyamat az eg\u00e9sz ismeret\u00e9ben<\/h4>\n
(2) Dinamikus folyamat \u00e1ltal gener\u00e1lt eg\u00e9sz<\/h4>\n
\nKomputer \u00e9s digit\u00e1lis k\u00f3dok seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel egyre bonyolultabb m\u0171veleteket v\u00e9grehajt\u00f3 g\u00e9pezetek v\u00e1ltak modellezhet\u0151v\u00e9, amelyekben a lezajl\u00f3 folyamatok ugyan m\u00e9g determinisztikusak, azonban igen hossz\u00fa id\u0151t venne ig\u00e9nybe, vagy lehetetlen lenne sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p n\u00e9lk\u00fcl kisz\u00e1m\u00edtani az id\u0151ben v\u00e1ltoz\u00f3 eredm\u00e9nyt. A tradicion\u00e1lis megk\u00f6zel\u00edt\u00e9ssel szemben \u00e1ll az a tervez\u0151i gyakorlat, amikor nem egy v\u00e9gs\u0151 megold\u00e1s sz\u00fcletik a tervez\u00e9si probl\u00e9m\u00e1ra, hanem egy m\u00f3dszer vagy elj\u00e1r\u00e1s, amely ak\u00e1r v\u00e9gtelen sz\u00e1m\u00fa megold\u00e1st is k\u00e9pes gener\u00e1lni. Ezek a m\u00f3d\u00ac szerek \u2013 ak\u00e1r manu\u00e1lis, ak\u00e1r digit\u00e1lis technik\u00e1t alkalmaz a tervez\u0151 \u2013 szab\u00e1lyokon alapul\u00f3 folyamatok, amelyek id\u0151ben v\u00e1ltoz\u00f3, \u00f6sszetett strukt\u00far\u00e1kat hoznak l\u00e9tre.<\/p>\nManu\u00e1lis eszk\u00f6z\u00f6kkel gener\u00e1lt strukt\u00far\u00e1k<\/h5>\n
\n \t<\/a>\n\t\t <\/div>\n \n
\n \t<\/a>\n\t\t <\/div>\n \n
Digit\u00e1lis eszk\u00f6z\u00f6kkel gener\u00e1lt strukt\u00far\u00e1k<\/h5>\n
\nGreg Lynn \u00e9p\u00edt\u00e9sz p\u00e9ld\u00e1ul kihaszn\u00e1lva az anim\u00e1ci\u00f3s szoftverekben modellezhet\u0151 topologikus, t\u00e9rbeli folyamatoss\u00e1g\u00e1t megtart\u00f3, gumiszer\u0171en flexibilis fel\u00fcletek manipul\u00e1lhat\u00f3s\u00e1g\u00e1t az id\u0151 f\u00fcggv\u00e9ny\u00e9ben, a virtu\u00e1lis t\u00e9rben k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 alakzatok transzform\u00e1ci\u00f3ival k\u00eds\u00e9rletezik, vagy ahogy \u0151 nevezi, form\u00e1kat anim\u00e1l.7<\/a><\/sup> A topologikus form\u00e1k fel\u00fcleti pontjai vektorokkal sz\u00e1m\u00edthat\u00f3ak, \u00edgy lehet\u0151s\u00e9g van a fel\u00fclet egyetlen pontj\u00e1nak t\u00e9rbeli elmozd\u00edt\u00e1s\u00e1ra, amely azonban a szomsz\u00e9dos pontok elmozd\u00edt\u00e1s\u00e1t is jelenti, megtartva a fel\u00fclet folyamatoss\u00e1g\u00e1t. Ezek a transzform\u00e1ci\u00f3k a tervez\u0151 \u00e1ltal fel\u00e1ll\u00edtott, a tervez\u00e9si feladathoz illeszked\u0151 szab\u00e1lyok \u2013 l\u00e9p\u00e9sek sorozat\u00e1nak \u2013 alkalmaz\u00e1sa \u00e1ltal gener\u00e1lnak \u00faj alakzatokat.<\/p>\n(3) Akt\u00edv r\u00e9szek \u00e1ltal gener\u00e1lt eg\u00e9sz<\/h4>\n