A Corpora Projekt is egy \u00f6nszervez\u0151d\u0151 folyamatot mutat be. Maga a l\u00e9ny, ami l\u00e9trej\u00f6n \u2013 nevezz\u00fck Corpor\u00e1nnak \u2013 elemi \u00e9p\u00edt\u0151egys\u00e9gekb\u0151l \u00e1ll, ezeket a tov\u00e1bbiakban moduloknak h\u00edvjuk8<\/a><\/sup> . Minden egyes modul meghat\u00e1rozott szab\u00e1lyokkal rendelkezik arr\u00f3l, hogy hogyan sz\u00fcletik, \u00f6regszik \u00e9s pusztul el, \u00e9s hogyan hat r\u00e1 a k\u00f6rnyezet. Fontos von\u00e1suk \u2013 ami a sejtautomat\u00e1khoz hasonl\u00f3 -, hogy a modulok egym\u00e1ssal is k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1sba ker\u00fclhetnek, m\u00e9gpedig kiz\u00e1r\u00f3lag lok\u00e1lisan: azok a modulok hatnak egym\u00e1sra, amelyek egym\u00e1st\u00f3l meghat\u00e1rozott t\u00e1vols\u00e1gon bel\u00fcl vannak. A modulokat a h\u00e1rom dimenzi\u00f3s t\u00e9rben egy-egy pont, a kapcsolatfelv\u00e9telt pedig a pontok k\u00f6z\u00f6tti \u00e9l jelen\u00edti meg. \u00cdgy l\u00e9trej\u00f6n egy t\u00e9rbeli h\u00e1l\u00f3zat, amely a sz\u00fclet\u00e9sek-hal\u00e1loz\u00e1sok r\u00e9v\u00e9n folytonosan alakul, \u00e9s k\u00f6rnyezeti hat\u00e1sokra \u2013 p\u00e9ld\u00e1ul a napf\u00e9ny v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1ra \u2013 ak\u00e1r jelent\u0151s \u00e1trendez\u0151d\u00e9sekre is k\u00e9pes. Mennyiben hasonl\u00edt egy ilyen szerkezet egy \u00e9l\u0151l\u00e9nyre? K\u00fcllem\u00e9t tekintve kev\u00e9ss\u00e9, l\u00e9nyeg\u00e9t tekintve nagyon is.<\/p>\n Induljunk ki abb\u00f3l, hogy az \u00e9p\u00edt\u00e9szet \u00e9s d\u00edsz\u00edt\u0151m\u0171v\u00e9szet mindig is sz\u00edvesen alkalmazta a term\u00e9szeti form\u00e1kat. E form\u00e1kat hagyom\u00e1nyosan k\u00e9szen kapja a term\u00e9szetb\u0151l. Ha p\u00e9ld\u00e1ul a velencei Magyar Pavilon n\u00f6v\u00e9nyi mot\u00edvumaira tekint\u00fcnk, azonnal l\u00e1that\u00f3 a kapcsolat a biol\u00f3giai \u00e9s az ember \u00e1ltal alkotott form\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt. A Corpor\u00e1n ezzel ellent\u00e9tben nem olyan \u00e9rtelemben \u201corganikus\u201d, hogy a biol\u00f3giai l\u00e9nyek formavil\u00e1g\u00e1t ut\u00e1nozza, hanem azok k\u00e9pz\u0151d\u00e9s\u00e9nek \u00e9s m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek folyamata jelenik meg benne.<\/p>\n \u00c9rdekes, a biol\u00f3gi\u00e1n bel\u00fcl is vissza-visszat\u00e9r\u0151 k\u00e9rd\u00e9s a \u201ck\u00e9szterm\u00e9k\u201d \u00e9s az azt l\u00e9trehoz\u00f3, generat\u00edv folyamat viszonya9<\/a><\/sup> . Viszonylag k\u00e9s\u0151n, a 80-as \u00e9vek elej\u00e9n fogalmaz\u00f3dott meg Adrian Bell morfol\u00f3gus kutat\u00f3 egyik \u00edr\u00e1s\u00e1ban10<\/a><\/sup> az a hi\u00e1ny\u00e9rzet, hogy a morfol\u00f3gia a m\u00e1r kialakult form\u00e1k le\u00edr\u00e1s\u00e1val foglalkozik, holott legal\u00e1bb ennyire fontos volna tanulm\u00e1nyozni, hogy hogyan j\u00f6nnek l\u00e9tre e form\u00e1k. Munkat\u00e1rsaival kezdem\u00e9nyezte az \u00fan. dinamikus morfol\u00f3gia ir\u00e1nyzat\u00e1t, amely kimondottan a generat\u00edv szab\u00e1lyok tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1t t\u0171zte ki c\u00e9lul. E munk\u00e1kban olyan el\u0151zm\u00e9nyekre t\u00e1maszkodhattak, mint a fejl\u0151d\u00e9stan (developmental biology) eredm\u00e9nyei, \u00e9s a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes algoritmusok kutat\u00e1s\u00e1nak bizonyos ir\u00e1nyai. A magyar sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa Lindenmayer Arisztid11<\/a><\/sup> volt egyik iskolateremt\u0151 alakja azoknak a kutat\u00e1soknak, melyekben egy t\u00e9rbeli fejl\u0151d\u00e9si folyamat algoritmiz\u00e1l\u00e1s\u00e1nak m\u00f3dszereit kerest\u00e9k. Lindenmayer az \u00e1ltala kidolgozott \u00fan. L-rendszerek r\u00e9v\u00e9n olyan m\u00f3dszert k\u00edn\u00e1lt, melyben az utas\u00edt\u00e1sokat egyszerre t\u00f6bb elem \u00e9rtelmezi, teh\u00e1t a n\u00f6veked\u00e9s \u00e9s fejl\u0151d\u00e9s egyszerre t\u00f6bb helyen, p\u00e1rhuzamosan t\u00f6rt\u00e9nhet12<\/a><\/sup> . Az ig\u00e9ny, hogy a fejl\u0151d\u00e9si folyamat m\u00f6g\u00f6tt \u00e1ll\u00f3 utas\u00edt\u00e1sokat keress\u00fck m\u00e1r csak az\u00e9rt is indokolt, mert a genom nem a k\u00e9szterm\u00e9ket, hanem az azt l\u00e9trehoz\u00f3 szab\u00e1lyk\u00e9szletet k\u00f3dolja. Ha teh\u00e1t az okokat vizsg\u00e1ljuk, elker\u00fclhetetlen a forma genezis\u00e9nek meg\u00e9rt\u00e9se. Mut\u00e1ci\u00f3k r\u00e9v\u00e9n e szab\u00e1lyok k\u00e9pesek m\u00f3dosulni, a k\u00f6rnyezetb\u0151l j\u00f6v\u0151 szelekci\u00f3s hat\u00e1sokra azt\u00e1n a gener\u00e1ci\u00f3k sor\u00e1n \u00edgy t\u00f6rt\u00e9nhet meg a form\u00e1k evol\u00faci\u00f3ja. Praktikus szempontb\u00f3l p\u00e9ld\u00e1ul a nemes\u00edt\u0151 sz\u00e1m\u00e1ra is fontos, hogy milyen genetikai v\u00e1ltoz\u00e1sok milyen formabeli m\u00f3dosul\u00e1sokat okoznak. Az 1. \u00e1bra L-rendszerrel modellezett f\u00e1k p\u00e9ld\u00e1j\u00e1n mutatja be, hogy egy, a generat\u00edv szab\u00e1lyokban v\u00e9gbemen\u0151 kisebb v\u00e1ltoz\u00e1s milyen j\u00f3l l\u00e1that\u00f3 k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geket eredm\u00e9nyez a gener\u00e1lt form\u00e1n.<\/p>\n \n\t\t 1. \u00e1bra \u2013 Prusinkiewicz, P. \u00e9s Lindenmayer A. (1990) The algoritmic beauty of plants, Springer Verlag, Berlin. http:\/\/algorithmicbotany.org\/. 2.6. \u00e1bra.<\/em><\/p>\n A Corpor\u00e1n n\u00e9h\u00e1ny fontos szempontb\u00f3l \u00e9leth\u0171: [1] modul\u00e1ris, [2] \u00f6nszervez\u0151d\u0151, \u00e9s [3] k\u00f6rnyezetf\u00fcgg\u0151.<\/em><\/p>\n Az \u00e9l\u0151vil\u00e1gban szinte minden szervez\u0151d\u00e9si szinten megjelenik a modularit\u00e1s, vagyis a diszkr\u00e9t, potenci\u00e1lisan repetit\u00edv elemekb\u0151l val\u00f3 \u00e9p\u00edtkez\u00e9s. A legalacsonyabb, molekul\u00e1ris szervez\u0151d\u00e9si szinten a genom modularit\u00e1sa figyelhet\u0151 meg. Felfel\u00e9 a hierarchi\u00e1ban, a sejtek, sz\u00f6vetek, szervek, szervezetek szintj\u00e9n egyar\u00e1nt tal\u00e1lunk modul\u00e1ris strukt\u00far\u00e1kat. Egy, az egyedekn\u00e9l magasabb szervez\u0151d\u00e9si szinten mutatkoz\u00f3 p\u00e9lda a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek \u00e1ltal k\u00e9sz\u00edtett \u00e9p\u00edtm\u00e9nyek, p\u00e9ld\u00e1ul a m\u00e9hek vagy darazsak f\u00e9szkeinek modularit\u00e1sa.<\/p>\n A biol\u00f3gia is haszn\u00e1lja az \u201carchitekt\u00fara\u201d kifejez\u00e9st. Azzal adjuk meg egy \u00e9l\u0151l\u00e9ny vagy k\u00e9pz\u0151dm\u00e9ny architekt\u00far\u00e1j\u00e1t, ha defini\u00e1ljuk, hogy milyen alkot\u00f3elemekb\u0151l \u00e1ll, \u00e9s milyen az alkot\u00f3elemek geometriai elrendez\u00e9se. Egy dar\u00e1zsf\u00e9szekn\u00e9l p\u00e9ld\u00e1ul az alkot\u00f3elemek a hatsz\u00f6ges sejtek, az elrendez\u00e9s pedig k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 lehet az illet\u0151 faj \u00e9p\u00edtkez\u00e9si szab\u00e1lyainak \u2013 a generat\u00edv szab\u00e1lyoknak \u2013 megfelel\u0151en (2. \u00e1bra).<\/p>\n \n\t\t 2. \u00e1bra \u2013 Az illusztr\u00e1ci\u00f3t J\u00falius Gyula k\u00e9sz\u00edtette az al\u00e1bbi forr\u00e1s alapj\u00e1n: Evans, H. E. & West-Eberhard, M. J. (1970) The wasps, The University of Michigan Press, Ann Arbor. Id\u00e9zi cikk\u00fck 1. \u00e1br\u00e1jak\u00e9nt Karsai I. \u00e9s P\u00e9nzes Zs. (1998). Nest shapes in paper wasps: can the variability of forms be deduced from the same construction algorithm? Proc. R. Soc. Lond. B. 256: 1261-1268.<\/em><\/p>\n Legk\u00f6nnyebb az egyedek szintj\u00e9n megmutatkoz\u00f3 modularit\u00e1st szeml\u00e9ltetni, hiszen ezzel van a legt\u00f6bb k\u00f6zvetlen tapasztalatunk. Nem minden egyed modul\u00e1ris. A t\u00f6bbsejt\u0171 szervezeteket testszervez\u0151d\u00e9s szempontj\u00e1b\u00f3l k\u00e9t nagy csoportra oszthatjuk: unit\u00e9r \u00e9s modul\u00e1ris szervezetekre13<\/a><\/sup>. Unit\u00e9r szervezetre p\u00e9ldak\u00e9nt vegy\u00fck az embert, modul\u00e1risra pedig valamely fafajt!<\/p>\n Az ember testalapterve szigor\u00faan meghat\u00e1rozott: egy egyedhez k\u00e9t szem, egy orr, k\u00e9t k\u00e9z tartozik. V\u00e1ltozatok lehets\u00e9gesek, de er\u0151s szelekci\u00f3 hat r\u00e1juk. Az egyedfejl\u0151d\u00e9s folyamat\u00e1ban megadhat\u00f3 egy v\u00e9gc\u00e9l, a kifejlett szervezet. Ennek kialakul\u00e1sa ut\u00e1n a fejl\u0151d\u00e9s nagyr\u00e9szt lez\u00e1rul, \u00e9s csak kisebb \u2013 esetleg k\u00f6rnyezetf\u00fcgg\u0151 \u2013 m\u00f3dosul\u00e1sok lehets\u00e9gesek. A fejl\u0151d\u00e9si folyamat legnagyobb, legdr\u00e1maibb r\u00e9sze a k\u00fcls\u0151 hat\u00e1sokt\u00f3l elszigetelten, az anyam\u00e9hben zajlik.<\/p>\n A fa ezzel szemben modul\u00e1ris \u00e9l\u0151l\u00e9ny. Szerveinek \u2013 pl. \u00e1gainak, leveleinek, gy\u00f6kereinek \u2013 sz\u00e1ma nem meghat\u00e1rozott. Az egyedfejl\u0151d\u00e9s ny\u00edlt: nincs el\u0151re meghat\u00e1rozott v\u00e9g\u00e1llapota (3. \u00e1bra). Egy f\u00e1r\u00f3l soha nem mondhatjuk, hogy \u201ck\u00e9szen van\u201d. A formak\u00e9pz\u0151d\u00e9snek (morfogenezisnek) csak kis r\u00e9sze zajlik elz\u00e1rtan, a magban. A fejl\u0151d\u00e9si folyamat nagy r\u00e9sze ny\u00edltan, a k\u00f6rnyezettel val\u00f3 \u00e1lland\u00f3 k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1sban t\u00f6rt\u00e9nik. Emiatt az aktu\u00e1lis forma folyamatosan tesztel\u0151dik a k\u00f6rnyezeten. Alkalmazkodni tud, alak\u00edthat\u00f3 (4. \u00e1bra). P\u00e9ld\u00e1ul a f\u00f6l\u00f6slegess\u00e9 \u2013 energia szempontj\u00e1b\u00f3l nyel\u0151v\u00e9 \u2013 v\u00e1lt \u00e1gak eldobhat\u00f3k, a forr\u00e1sok oda csoportos\u00edthat\u00f3k, ahol nagyobb a hozam, \u00edgy azok a r\u00e9szek fejl\u0151d\u00ac hetnek jobban a fakoron\u00e1n bel\u00fcl, amelyek t\u00f6bb f\u00e9nyenergi\u00e1hoz f\u00e9rnek hozz\u00e1. Ha v\u00e1ltozik a k\u00f6rnyezet, p\u00e9ld\u00e1ul kid\u0151l egy szomsz\u00e9dos fa, \u00e9s felszabadulnak forr\u00e1sok, akkor a modulok sz\u00fclet\u00e9se-pusztul\u00e1sa r\u00e9v\u00e9n \u00e1t is rendez\u0151dhet a forma.<\/p>\n 3. \u00e1bra \u2013 Az illusztr\u00e1ci\u00f3t P\u00e1sztor Katalina Erika k\u00e9sz\u00edtette az al\u00e1bbi forr\u00e1s alapj\u00e1n: Holdrege, C. (2005): The forming tree. http:\/\/www.natureinstitute.org\/pub\/ic\/ic14\/trees.htm. 1. \u00e1bra. A kulcs teh\u00e1t a k\u00fcls\u0151 k\u00f6rnyezettel val\u00f3 kapcsolat \u00e9s a plaszticit\u00e1s. A modul\u00e1ris szervezetek k\u00f6r\u00e9be tartoznak a n\u00f6v\u00e9nyeken k\u00edv\u00fcl az \u00e1llatvil\u00e1g olyan nagy csoportjai is, mint a szivacsok \u00e9s korallok (5. \u00e1bra). Unit\u00e9r szervez\u0151d\u00e9s jellemzi p\u00e9ld\u00e1ul az eml\u0151s\u00f6ket, madarakat, h\u00fcll\u0151ket, k\u00e9t\u00e9lt\u0171eket, halakat, rovarokat \u00e9s puhatest\u0171eket14<\/a><\/sup> . Az unit\u00e9r szervezetek is rendelkeznek valamelyes plaszticit\u00e1ssal, de a k\u00fcls\u0151 k\u00f6rnyezet hat\u00e1s\u00e1ra nem k\u00e9pesek alapj\u00e1ban \u00e1tstrukt\u00far\u00e1l\u00f3dni. A modul\u00e1ris szervezetek igen.<\/p>\n Az ember \u00e1ltal alkotott szerkezetekhez visszat\u00e9rve, napjaink \u00e9p\u00fcleteinek t\u00f6bbs\u00e9ge \u00fagy k\u00e9sz\u00fcl, mint az unit\u00e9r szervezetek: terv\u00fck el\u0151re meghat\u00e1rozott, ezt kell megval\u00f3s\u00edtani. Kisebb m\u00f3dosul\u00e1sok nem kiz\u00e1rtak, de nem k\u00edv\u00e1natos, hogy a v\u00e1ltoz\u00f3 k\u00f6rnyezet folyamatos v\u00e1ltoz\u00e1sokat id\u00e9zzen el\u0151. Ezzel szemben a Corpor\u00e1n fel\u00e9p\u00edt\u00e9se egy modul\u00e1ris szervezet\u00e9hez hasonl\u00f3: alakul, ingereket vesz fel a k\u00fclvil\u00e1gb\u00f3l, \u00e9s idomul azokhoz.<\/p>\n \n\t\t \u00c9rdemes ezen a ponton tiszt\u00e1zni, hogyan adapt\u00e1l\u00f3dnak az \u00e9l\u0151l\u00e9nyek n\u00f6veked\u00e9s\u00fck r\u00e9v\u00e9n a k\u00f6rnyezeti k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyekhez (pl. sok vagy kev\u00e9s f\u00e9ny, er\u0151s vagy gyenge hull\u00e1mver\u00e9s). A genom k\u00f3dolja a n\u00f6veked\u00e9si szab\u00e1lyokat15<\/a><\/sup> , ez \u00f6r\u00f6kl\u0151dik. A n\u00f6veked\u00e9si szab\u00e1ly lehet merev (rigid) vagy k\u00f6rnyezetf\u00fcgg\u0151 (plasztikus). B\u00e1rmely esetben az adapt\u00e1ci\u00f3 egy evol\u00faci\u00f3s folyamat: gener\u00e1ci\u00f3k sor\u00e1n \u00e1t mut\u00e1ci\u00f3k keletkezhetnek, s v\u00e1logat\u00f3dhatnak a term\u00e9szetes szelekci\u00f3 \u00e1ltal. Plasztikus n\u00f6veked\u00e9si szab\u00e1ly eset\u00e9n az evol\u00faci\u00f3 folyamata mellett egy m\u00e1sik folyamat is lehet\u0151v\u00e9 teszi a k\u00f6rnyezethez val\u00f3 idomul\u00e1st: az egyed fejl\u0151d\u00e9se sor\u00e1n megmutatkoz\u00f3, k\u00f6rnyezetf\u00fcgg\u0151 v\u00e1ltoz\u00e1sok.<\/p>\n Mi\u00e9rt k\u00fcl\u00f6nb\u00f6znek egym\u00e1st\u00f3l az egyedek egy fajon bel\u00fcl? El\u0151sz\u00f6r is lehetnek genetikai k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek az egyedfejl\u0151d\u00e9si szab\u00e1lyokban. M\u00e1sodszor az aktu\u00e1lis k\u00f6rnyezet f\u00fcggv\u00e9ny\u00e9ben l\u00e9trej\u00f6hetnek plasztikus v\u00e1laszok. Harmadsorban pedig a v\u00e9letlen is szerepet j\u00e1tszik (6. \u00e1bra).<\/p>\n \n\t\t 6. \u00e1bra \u2013 Prusinkiewicz, P. \u00e9s Lindenmayer A. (1990) The algoritmic beauty of plants, Springer Verlag, Berlin. http:\/\/algorithmicbotany.org\/. 1.27. \u00e1bra. Plant Plan<\/p>\n A Corpor\u00e1n egyel\u0151re csak a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pben, in silico l\u00e9tezik, \u00e9s k\u00fcl\u00f6n k\u00e9rd\u00e9s, hogy mi a viszonya a fizikai vil\u00e1g anyagaib\u00f3l megval\u00f3sult \u00e9p\u00fcletekhez. Annyit m\u00e1r most is \u00e9rdemes \u00e1tgondolni, hogy mi a viszonya a hozz\u00e1 hasonl\u00f3 in vivo l\u00e9nyekhez, vagyis a modul\u00e1ris, plasztikus szervezetekhez \u2013 p\u00e9ld\u00e1ul a n\u00f6v\u00e9nyekhez.<\/p>\n A n\u00f6v\u00e9ny a k\u00f6rnyezethez val\u00f3 adapt\u00e1ci\u00f3 sor\u00e1n j\u00f3n\u00e9h\u00e1ny probl\u00e9m\u00e1val szembes\u00fcl, \u00e9s a n\u00f6v\u00e9nyvil\u00e1g alakbeli v\u00e1ltozatoss\u00e1g\u00e1nak, formakincs\u00e9nek \u00e9ppen az az egyik kulcsa, hogy az evol\u00faci\u00f3 sor\u00e1n t\u00f6bb alternat\u00edv megold\u00e1s is l\u00e9tezhet ugyanarra a probl\u00e9m\u00e1ra. Az egyik k\u00f6rnyezeti kih\u00edv\u00e1s p\u00e9ld\u00e1ul a forr\u00e1sok v\u00e9ges volta. Forr\u00e1sokon mind \u00e9p\u00edt\u0151anyagokat, mind energi\u00e1t \u00e9rt\u00fcnk. K\u00e9t, egy\u00e9b szem\u00acpontb\u00f3l ugyanolyan architekt\u00fara k\u00f6z\u00fcl az ker\u00fcl szelekci\u00f3s el\u0151nybe, amely kevesebb forr\u00e1st haszn\u00e1l fel. E \u201csp\u00f3rol\u00e1s\u201d egyik szemre is tetszet\u0151s jele n\u00e9h\u00e1ny n\u00f6v\u00e9nyfaj hajt\u00e1srendszer\u00e9nek hatsz\u00f6ges el\u00e1gaz\u00e1sa.((Minden egyes el\u00e1gaz\u00e1si ponton k\u00e9t \u00e1g j\u00f6n l\u00e9tre, a kor\u00e1bbi n\u00f6veked\u00e9si ir\u00e1nyhoz k\u00e9pest jobbra \u00e9s balra 60o-os sz\u00f6gben. )) ,16<\/a><\/sup> , ugyanis a s\u00edkot szab\u00e1lyos hatsz\u00f6gr\u00e1ccsal lehet a leggazdas\u00e1gosabban \u2013 a legr\u00f6videbb vonalhossz\u00fas\u00e1g (\u00f6sszes \u00e1ghossz) \u2013 felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1val kit\u00f6lteni.<\/p>\n A k\u00f6rnyezet heterogenit\u00e1sa szint\u00e9n fontos szelekci\u00f3s t\u00e9nyez\u0151. A forr\u00e1soknak szinte egyike sem egyenletesen oszlik el a modulok \u00e1ltal elfoglalt ter\u00fcleteken, s\u0151t az \u00fajonnan fejleszthet\u0151 modulok ter\u00fclet\u00e9n sem. F\u00e9ny szempontj\u00e1b\u00f3l p\u00e9ld\u00e1ul k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik az \u00e9szaki oldal a d\u00e9lit\u0151l, \u00e9s ezen bel\u00fcl is lehetnek naposabb \u00e9s \u00e1rny\u00e9kosabb foltok. A plasztikus fejl\u0151d\u00e9s sor\u00e1n d\u00f6nt\u00e9s (developmental decision) k\u00e9rd\u00e9se, hogy a n\u00f6v\u00e9ny mely moduljait tartja meg \u00e9s milyen ir\u00e1nyokban fejleszt \u00fajakat. N\u00e9mely fajokban geometriai v\u00e1ltoz\u00e1sok is t\u00f6rt\u00e9nhetnek a k\u00f6rnyezeti ingerek hat\u00e1s\u00e1ra17<\/a><\/sup> . A f\u00e9ny \u00e9s n\u00e9h\u00e1ny egy\u00e9b t\u00e9nyez\u0151 heterog\u00e9n eloszl\u00e1sa a Corpor\u00e1n eset\u00e9ben is megfigyelhet\u0151, hiszen a szenzorok \u00e9rezhetnek k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 f\u00e9nyintenzit\u00e1sokat. Adapt\u00e1ci\u00f3 akkor m\u0171k\u00f6dhet egy Corpor\u00e1n t\u00edpus\u00fa l\u00e9nyben, ha \u00e9rt\u00e9ket tudunk rendelni a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 f\u00e9ny-el\u00e9rhet\u0151s\u00e9gekhez, p\u00e9ld\u00e1ul azt mondjuk, hogy min\u00e9l t\u00f6bb f\u00e9nyhez f\u00e9r hozz\u00e1 a teljes szerkezet, ann\u00e1l jobb \u2013 pl. f\u0171t\u00e9s vagy vil\u00e1g\u00edt\u00e1s szempontj\u00e1b\u00f3l \u2013 \u00e9s a j\u00f3s\u00e1gi (r\u00e1termetts\u00e9gi) \u00e9rt\u00e9keknek megfelel\u0151en szelekt\u00e1lunk a v\u00e1ltozatok k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\n Egy tov\u00e1bbi fontos kih\u00edv\u00e1s nem a k\u00fclvil\u00e1gb\u00f3l, hanem a belvil\u00e1gb\u00f3l \u00e9rkezik. A n\u00f6v\u00e9nynek megvan a maga anat\u00f3mi\u00e1ja \u00e9s \u00e9lettana \u2013 \u00e9s tegy\u00fck hozz\u00e1, a Corpor\u00e1nnak is. A n\u00f6veked\u00e9st sz\u00e1mos anat\u00f3miai \u00e9s \u00e9lettani k\u00e9nyszer szor\u00edtja korl\u00e1tok k\u00f6z\u00e9. A n\u00f6v\u00e9ny sz\u00e1m\u00e1ra p\u00e9ld\u00e1ul minden fejl\u0151d\u00e9si l\u00e9p\u00e9sben fontos megoldani, hogy statikailag elegend\u0151en megb\u00edzhat\u00f3 legyen, s a sz\u00e9l vagy a gravit\u00e1ci\u00f3 ne t\u00f6rje le t\u00fal k\u00f6nnyen az \u00e1gakat. A sz\u00e1ll\u00edt\u00e1s ugyancsak fontos \u00e9s a fejl\u0151d\u00e9s k\u00f6zben folyamatosan megoldand\u00f3 feladat. A n\u00f6v\u00e9nyi testen bel\u00fcl ezt az ed\u00e9nynyal\u00e1brendszer biztos\u00edtja. Ha l\u00e9tezne a Corpor\u00e1nhoz hasonl\u00f3, folyamatosan n\u00f6vekv\u0151 \u00e9s \u00e1trendez\u0151d\u0151 \u00e9p\u00fclet, abban szint\u00e9n megoldand\u00f3 probl\u00e9ma lenne az \u00e1trendez\u00e9sek mellett az \u00e1raml\u00e1sok \u2013 p\u00e9ld\u00e1ul az iv\u00f3v\u00edz, szennyv\u00edz, elektromos \u00e1ram \u2013 fenntart\u00e1sa. Tov\u00e1bbi potenci\u00e1lis szelekci\u00f3s t\u00e9nyez\u0151 a megfelel\u0151 h\u0151h\u00e1ztart\u00e1s, amely szint\u00e9n k\u00f6z\u00f6s szempont az \u00e9l\u0151l\u00e9nyekben \u00e9s az \u00e9p\u00fcletekben. Ha a Corpor\u00e1nok h\u0151h\u00e1ztart\u00e1s szempontj\u00e1b\u00f3l szelekt\u00e1l\u00f3dn\u00e1nak, Olaszorsz\u00e1gban bizonyosan m\u00e1s szerkezet j\u00f6nne l\u00e9tre, mint Magyarorsz\u00e1gon.<\/p>\n A k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 n\u00f6v\u00e9nyfajok sz\u00e1mos p\u00e9ld\u00e1t mutatnak arra, hogyan lehet egy modul\u00e1ris szerkezet r\u00e9v\u00e9n v\u00e1laszolni a k\u00f6rnyezeti kih\u00edv\u00e1sokra. A teljess\u00e9g ig\u00e9nye n\u00e9lk\u00fcl \u00e1lljon itt n\u00e9h\u00e1ny.<\/p>\n (1) A modulok integr\u00e1ci\u00f3ja \u00e9s dezintegr\u00e1ci\u00f3ja. A modularit\u00e1s lehet\u0151s\u00e9get k\u00edn\u00e1l arra, hogy a szervezet viszonylag auton\u00f3m egys\u00e9gekb\u0151l \u00e1lljon. De \u00e9ppen a viszonylag-on van a hangs\u00faly: az egys\u00e9gek auton\u00f3mi\u00e1ja v\u00e1ltozhat aszerint, hogy az adott k\u00f6rnyezetben mi az optimum. A n\u00f6v\u00e9nyek el\u00e9gg\u00e9 flexibilisek ebben a tekintetben. Vannak olyan fajok, amelyekben a modulok er\u0151sen integr\u00e1ltak, k\u00f6zt\u00fck sok t\u00e1panyag \u00e9s n\u00f6veked\u00e9s-szab\u00e1lyz\u00f3 anyag mozog, teh\u00e1t a modul\u00e1ris fel\u00e9p\u00edt\u00e9s dac\u00e1ra a n\u00f6v\u00e9nyegyed \u2013 vagy annak j\u00f3 r\u00e9sze \u2013 egyetlen eg\u00e9szk\u00e9nt m\u0171k\u00f6dik. M\u00e1s fajokn\u00e1l viszont a modulok nem sokkal keletkez\u00e9s\u00fck ut\u00e1n \u00f6n\u00e1ll\u00f3sodnak, lev\u00e1lnak az anya-modulr\u00f3l. Ezek az \u00fan. vegetat\u00edv szaporod\u00e1s\u00fa fajok. El\u00e9g nagy \u201cj\u00e1t\u00e9ktere\u201d van teh\u00e1t annak, hogy a fejl\u0151d\u00e9si szab\u00e1lyok k\u00f6z\u00fcl melyik mennyire lok\u00e1lis, region\u00e1lis illetve glob\u00e1lis az egyeden bel\u00fcl. Vannak olyan k\u00f6rnyezett\u00edpusok, melyek az integr\u00e1ci\u00f3 ir\u00e1ny\u00e1ba szelekt\u00e1lnak, \u00e9s vannak olyanok, amelyek a dezintegr\u00e1ci\u00f3 ir\u00e1ny\u00e1ba18<\/a><\/sup> . S\u0151t, az integr\u00e1ci\u00f3 foka nem csak a t\u00f6rzsfejl\u0151d\u00e9sen, hanem az egyedfejl\u0151d\u00e9sen bel\u00fcl is v\u00e1ltozhat. Lehets\u00e9ges p\u00e9ld\u00e1ul, hogy egy viszonylag dezintegr\u00e1lt modulokb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 egyed vir\u00e1gz\u00e1skor, s\u00e9r\u00fcl\u00e9skor, vagy a t\u00e9l k\u00f6zeledt\u00e9vel r\u00e9szben \u00fajraintegr\u00e1l\u00f3dik. Teh\u00e1t a m\u0171k\u00f6d\u00e9si egys\u00e9g m\u00e9rete nincs megk\u00f6tve. Ak\u00e1r egy magasabb hierarchia-szint, modulokb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 modul is l\u00e9trej\u00f6het a n\u00f6v\u00e9nyen bel\u00fcl.<\/p>\n (2) A modulok specializ\u00e1ci\u00f3ja. Sz\u00e1mos n\u00f6v\u00e9nyfajban megfigyelhet\u0151, hogy a modulok k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u0171k\u00f6d\u00e9sekre k\u00e9pesek specializ\u00e1l\u00f3dni. P\u00e9ld\u00e1ul egyes modulok ink\u00e1bb a fotoszint\u00e9zisre, m\u00e1sok ink\u00e1bb a vir\u00e1gok termel\u00e9s\u00e9re ford\u00edtanak energi\u00e1t19<\/a><\/sup> . A modulok \u00f6sszess\u00e9ge \u2013 a genetikai \u00e9rtelemben vett egyed \u2013 \u00edgy fokozhatja az \u00f6sszm\u0171k\u00f6d\u00e9s hat\u00e9konys\u00e1g\u00e1t. A specializ\u00e1ci\u00f3 felt\u00e9tele r\u00e9szleges integr\u00e1ci\u00f3, hiszen teljes integr\u00e1ci\u00f3 mellett minden modul k\u00f6z\u00f6s kontroll alatt \u00e1llna.<\/p>\n (3) A plaszticit\u00e1s v\u00e1ltoz\u00e1sa. A plaszticit\u00e1snak \u2013 teh\u00e1t az egyed k\u00f6rnyezetf\u00fcgg\u0151 v\u00e1ltoz\u00e9konys\u00e1g\u00e1nak \u2013 a nyilv\u00e1nval\u00f3 el\u0151ny\u00f6k mellett h\u00e1tr\u00e1nyai is vannak. Az egyik ilyen, hogy fenn kell tartani egy metabolikus rendszert, amely \u00e9rz\u00e9keli a k\u00f6rnyezet min\u0151s\u00e9g\u00e9t \u00e9s megval\u00f3s\u00edtja a v\u00e1ltoz\u00e1st. \u00c1ltal\u00e1ban a plaszticit\u00e1s nem enged meg t\u00fal nagyfok\u00fa specializ\u00e1ci\u00f3t, hiszen nyitva kell tartani a lehet\u0151s\u00e9get az \u00e1tkapcsol\u00e1s, visszafordul\u00e1s sz\u00e1m\u00e1ra, ez\u00e9rt ellentmond a fenti (2)- nek. Tov\u00e1bbi h\u00e1tr\u00e1ny, hogy a k\u00f6rnyezeti jel nem felt\u00e9tlen\u00fcl megb\u00edzhat\u00f3, p\u00e9ld\u00e1ul lehet annyi id\u0151k\u00e9s\u00e9s a jel \u00e9s a n\u00f6v\u00e9ny n\u00f6veked\u00e9si v\u00e1lasza k\u00f6z\u00f6tt, hogy azalatt megv\u00e1ltoznak a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek. Teh\u00e1t a nagyon k\u00f6nny\u0171 \u201cgerjeszthet\u0151s\u00e9g\u201d nem felt\u00e9tlen\u00fcl el\u0151ny\u00f6s. A plaszticit\u00e1snak is van egy optim\u00e1lis foka, ami f\u00fcgg az adott k\u00f6rnyezett\u00edpust\u00f3l20<\/a><\/sup>.<\/p>\n Egyr\u00e9szt a k\u00f6rnyezeti kih\u00edv\u00e1sok, m\u00e1sr\u00e9szt a v\u00e1laszad\u00e1si lehet\u0151s\u00e9gek sokas\u00e1ga a t\u00f6rzsfejl\u0151d\u00e9s sor\u00e1n a n\u00f6v\u00e9nyi form\u00e1k gazdag v\u00e1ltozatoss\u00e1g\u00e1t hozta l\u00e9tre. A molekul\u00e1ris genetikai m\u00f3dszerek egyre nagyobb t\u00e1mogat\u00e1st ny\u00fajtanak abban, hogy a t\u00f6rzsfejl\u0151d\u00e9s folyamat\u00e1t, a f\u00f6ldi \u00e9let t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t meg\u00e9rthess\u00fck. Izgalmas kutat\u00e1si ir\u00e1ny, hogy a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 n\u00f6veked\u00e9si strat\u00e9gi\u00e1kkal rendelkez\u0151 n\u00f6v\u00e9nyfajok mik\u00e9pp k\u00e9pesek k\u00f6z\u00f6ss\u00e9geket kialak\u00edtani, vagyis a mint\u00e1zatok hogyan illeszkednek egym\u00e1shoz. Ez az egyik kulcs ahhoz, hogy meg\u00e9rthess\u00fck az \u00f6kosziszt\u00e9m\u00e1k szervez\u0151d\u00e9s\u00e9t, \u00e9s megkeress\u00fck hossz\u00fat\u00e1v\u00fa fenntart\u00e1suk m\u00f3djait21<\/a><\/sup> . A n\u00f6veked\u00e9si, t\u00e9rbeli szervez\u0151d\u00e9si folyamatok meg\u00e9rt\u00e9se ahhoz is fontos, hogy min\u00e9l hat\u00e9konyabban m\u0171k\u00f6d\u0151 agr\u00e1r-\u00f6kosziszt\u00e9m\u00e1kat tudjuk kialak\u00edtani, valamint hogy a nemes\u00edt\u00e9s sor\u00e1n a szakemberek a felhaszn\u00e1l\u00e1s sz\u00e1m\u00e1ra legkedvez\u0151bb n\u00f6veked\u00e9si form\u00e1kat tudj\u00e1k l\u00e9trehozni. Tal\u00e1n e n\u00e9h\u00e1ny p\u00e9ld\u00e1b\u00f3l is l\u00e1that\u00f3, hogy a design k\u00e9rd\u00e9se sokszor \u00e9s sokf\u00e9lek\u00e9pp mer\u00fcl fel a biol\u00f3gus sz\u00e1m\u00e1ra is. A sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes t\u00e9rbeli modellez\u00e9s egyre n\u00f6vekv\u0151 eszk\u00f6zt\u00e1ra izgalmas \u00e9rintkez\u00e9si fel\u00fcletet teremtett a biol\u00f3gia \u00e9s az \u00e9p\u00edt\u00e9szet k\u00f6z\u00f6tt. A biol\u00f3giai oldal t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt azzal tud hozz\u00e1j\u00e1rulni az egy\u00fcttgondolkod\u00e1shoz, hogy r\u00e9g\u00f3ta gyakorlata van a komplex, \u00f6nszervez\u0151d\u0151 rendszerek vizsg\u00e1lat\u00e1ban. Tud\u00e1sb\u00e1zis\u00e1nak r\u00e9sze, hogy az egyed fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek \u00e9s m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek vizsg\u00e1lat\u00e1ban a k\u00f6rnyezettel val\u00f3 k\u00f6lcs\u00f6n-hat\u00e1sokat is figyelembe kell venni, m\u00e9gpedig mindk\u00e9t ir\u00e1nyban. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az \u00f6kol\u00f3gia gondolkod\u00e1s-m\u00f3dj\u00e1t hatja \u00e1t annak hangs\u00falyoz\u00e1sa, hogy az \u00e9l\u0151l\u00e9nyekre hat a k\u00f6rnyezet, ugyanakkor az \u00e9l\u0151l\u00e9nyek is hatnak a k\u00f6rnyezetre, \u00edgy az \u00e9l\u0151l\u00e9nyek sokas\u00e1g\u00e1b\u00f3l \u00e9s az \u00e9lettelen k\u00f6rnyezet elemeib\u0151l magasabb szervez\u0151d\u00e9si egys\u00e9gek j\u00f6nnek l\u00e9tre. Sz\u00e1momra a Corpora legfontosabb \u00e9rt\u00e9ke a panta rhei szeml\u00e9lete, az id\u0151l\u00e9pt\u00e9k kit\u00e1g\u00edt\u00e1sa a r\u00f6vid \u00e9s z\u00e1rt tervez\u00e9si folyamaton t\u00falra. Ebben l\u00e1tom a velencei bienn\u00e1l\u00e9 c\u00edm\u00e9nek \u2013 Beyond architecture \u2013 relevanci\u00e1j\u00e1t. A Corpora Projekt ugyan csak egyetlen virtu\u00e1lis \u00e9p\u00fclet \u00e1talakul\u00e1sait mutatja, de r\u00e1ir\u00e1ny\u00edtja a figyelmet egy ezen t\u00falmutat\u00f3 jelens\u00e9gre: az \u00e9p\u00fcletek \u00e9s egy\u00e9b \u00e9p\u00edtm\u00e9nyek sokas\u00e1g\u00e1b\u00f3l mint\u00e1zatok j\u00f6nnek l\u00e9tre a t\u00e1jban, m\u00e9gpedig k\u00f6rnyezetf\u00fcgg\u0151 m\u00f3don. A Corpora Projekt \u00e9s a vele rokon m\u00e1s \u2013 t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt biol\u00f3giai \u2013 modellek utat nyitnak afel\u00e9, hogy a fel\u00fclr\u0151l szervezett \u00e9s alulr\u00f3l szervez\u0151d\u0151 folyamatokat egys\u00e9gben l\u00e1ssuk.<\/p>\n K\u00f6sz\u00f6netnyilv\u00e1n\u00edt\u00e1s. H\u00e1l\u00e1s vagyok Guly\u00e1s M\u00e1t\u00e9nak, F\u00f6ldi\u00e1k P\u00e9ternek, Bed\u0151 Viktornak \u00e9s P\u00e1sztor Erika Katalin\u00e1nak a k\u00e9zirat gondos \u00e1tn\u00e9z\u00e9s\u00e9\u00e9rt, a hasznos tan\u00e1csok\u00e9rt. K\u00f6sz\u00f6net illeti a Santa Fe Institute (USA) Nemzetk\u00f6zi Programj\u00e1t, melynek kutat\u00f3i \u00f6szt\u00f6nd\u00edja hozz\u00e1seg\u00edtett az anyaggy\u0171jt\u00e9shez.<\/p>\n Corpora InVivo – formak\u00e9pz\u0151d\u00e9s \u00e9s plaszticit\u00e1s az \u00e9l\u0151 szervezetekben \u00c9let a g\u00e9pben, g\u00e9p az \u00e9letben Az idea v\u00e9gigvonul a technika \u00e9s a biol\u00f3giai modellez\u00e9s t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek hossz\u00fa \u00e9vtizedein1 , s\u0151t az alapk\u00e9rd\u00e9sek n\u00e9melyike, p\u00e9ld\u00e1ul hogy \u00e9letre kelthet\u0151-e egy emberalkotta szerkezet, ak\u00e1r \u00e9vezredes m\u00falt\u00fanak is mondhat\u00f3. Korunk modellez\u0151 biol\u00f3gusa szer\u00e9nyebb k\u00e9rd\u00e9st tesz fel: el\u0151 tudunk-e \u00e1ll\u00edtani egy […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"parent":116,"menu_order":4,"comment_status":"open","ping_status":"open","template":"","meta":{"ngg_post_thumbnail":0},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/corpora.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/383"}],"collection":[{"href":"https:\/\/corpora.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/corpora.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/corpora.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/corpora.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=383"}],"version-history":[{"count":15,"href":"https:\/\/corpora.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/383\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":387,"href":"https:\/\/corpora.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/383\/revisions\/387"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/corpora.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/116"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/corpora.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=383"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}Az \u00e9leth\u0171 \u2013 mihez is h\u0171?<\/h4>\n
\n \t<\/a>\n\t\t <\/div>\n \n
Modularit\u00e1s<\/h4>\n
\n \t<\/a>\n\t\t <\/div>\n \n
\n\n\t\n\t\t\n\t
\n4. \u00e1bra \u2013 Holdrege, C. (2005): The forming tree. http:\/\/www.natureinstitute.org\/pub\/ic\/ic14\/trees.htm. 4. \u00e1bra<\/em><\/p>\n\n \t<\/a>\n\t\t <\/div>\n
\n5. \u00e1bra \u2013 Az illusztr\u00e1ci\u00f3t J\u00falius Gyula k\u00e9sz\u00edtette az al\u00e1bbi forr\u00e1s alapj\u00e1n: Kaandorp, J. A. (1994) Fractal modelling growth and form in biology, Springer Verlag, Berlin. 3.3 \u00e9s 4.12 \u00e1bra, r\u00e9szletek.<\/em><\/p>\nAdapt\u00e1ci\u00f3<\/h4>\n
\n \t<\/a>\n\t\t <\/div>\n \n
\n<\/em>
\nA v\u00e9letlen miatt a Corpor\u00e1n fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek minden \u00fajraind\u00edt\u00e1sa egyedi. A v\u00e9letlen v\u00e1ltozatoss\u00e1gon t\u00fal a plaszticit\u00e1s miatt minden k\u00f6rnyezetben m\u00e1s l\u00e9ny j\u00f6n l\u00e9tre, v\u00e1rhat\u00f3an a jap\u00e1n Corpor\u00e1nok jobban hasonl\u00edtanak egym\u00e1sra, mint az olaszokra az \u00e9ghajlati k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek miatt. A f\u00f6ldrajzi hely mellett az \u00e9vszakoss\u00e1g, napszakoss\u00e1g is jellegzetes dinamik\u00e1t gener\u00e1lhat \u2013 csak \u00fagy, mint a val\u00f3di \u00e9l\u0151l\u00e9nyekn\u00e9l. Ezekben a numerikus k\u00eds\u00e9rletekben az alkot\u00f3k a Corpor\u00e1nok egyedfejl\u0151d\u00e9s\u00e9t (ontogenezis\u00e9t) szimul\u00e1lj\u00e1k. \u00c9rdekes lenne a szab\u00e1lyk\u00e9szletek v\u00e1ltoztat\u00e1s\u00e1val \u00e9s versenybe \u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1val egy evol\u00faci\u00f3s folyamatot is szimul\u00e1lni, s \u00edgy m\u0171k\u00f6d\u00e9s k\u00f6zben l\u00e1tni az adapt\u00e1ci\u00f3t.<\/p>\n