{"id":326,"date":"2008-08-14T09:25:03","date_gmt":"2008-08-14T07:25:03","guid":{"rendered":"http:\/\/corpora.hu\/hu\/?page_id=326"},"modified":"2008-08-16T15:53:24","modified_gmt":"2008-08-16T13:53:24","slug":"wesselenyi","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/corpora.hu\/hu\/sajtoszoba\/katalogus\/wesselenyi\/","title":{"rendered":"Wessel\u00e9nyi-Garay Andor: Ut\u00f3pikus hagyom\u00e1nyok…"},"content":{"rendered":"

Wessel\u00e9nyi-Garay Andor: Ut\u00f3pikus hagyom\u00e1nyok: Az \u00e9p\u00edt\u00e9szeti modellt\u0151l egy lehets\u00e9ges alternat\u00edv\u00e1ig<\/h3>\n

A Giardini Magyar Pavilonj\u00e1ban l\u00e1that\u00f3 m\u00e9dia\u00e9p\u00edt\u00e9szeti alkot\u00e1s, ha nemzetk\u00f6zi vonatkoz\u00e1saiban nem is abszol\u00fat n\u00f3vum, magyarorsz\u00e1gi kontextus\u00e1ban a ritka k\u00eds\u00e9rletek k\u00f6z\u00e9 tartozik. Olyan, a sz\u00f3 legkomplexebb \u00e9rtelm\u00e9ben \u00e9p\u00edt\u00e9szeti hat\u00e1rhelyzet, mely azonnal k\u00e9rd\u00e9sek \u00f6z\u00f6n\u00e9t provok\u00e1lja. Van-e k\u00f6ze a Corpor\u00e1nak a magyar \u00e9p\u00edt\u00e9szethez \u2013 egy\u00e1ltal\u00e1n az \u00e9p\u00edt\u00e9szethez \u2013, \u00e9s ha igen, akkor mi? Ha nincs, akkor mi\u00e9rt ezzel az install\u00e1ci\u00f3val szerepel Magyarorsz\u00e1g, \u00e9s ha a k\u00f6vetkez\u0151 k\u00e9rd\u00e9snek van egy\u00e1ltal\u00e1n relevanci\u00e1ja egy nemzetk\u00f6zi bienn\u00e1l\u00e9n1<\/a><\/sup> : mit\u0151l magyar a Corpora? Ha a Corpora \u2013 term\u00e9keny digit\u00e1lis antit\u00e9zisk\u00e9nt \u2013 m\u00e9giscsak a magyar kort\u00e1rs \u00e9p\u00edt\u00e9szeti hagyom\u00e1nyokhoz illeszkedik, akkor mi az alternat\u00edva, az anal\u00f3g \u00e9p\u00edt\u00e9szeti t\u00e9zis, ami most, 2008-ban viszont Magyarorsz\u00e1gon maradt? E tanulm\u00e1ny legfontosabb c\u00e9lja az, hogy a Magyar Pavilonban l\u00e1that\u00f3 m\u00e9dia\u00e9p\u00edt\u00e9szeti alkot\u00e1st a lehet\u0151 legsz\u00e9lesebb kontextusba helyezve adjon t\u00e1mpontot a fenti k\u00e9rd\u00e9sekhez. Kritikus v\u00e1llalkoz\u00e1s ez, melyhez elengedhetetlen egy pillant\u00e1st vetni \u00e9p\u00edt\u00e9szet \u00e9s biol\u00f3gia, illetve \u00e1ltal\u00e1ban a tudom\u00e1nyok leg\u00fajabb kori kapcsolat\u00e1ra.<\/p>\n

Modellek<\/h4>\n

Az \u00e9p\u00edt\u00e9szet-, \u00e9s m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net \u00f6n\u00e1ll\u00f3 tudom\u00e1nny\u00e1 t\u00f6rt\u00e9n\u0151 szervez\u0151d\u00e9se \u00f3ta elt\u00e9r\u0151 modellek seg\u00edt-s\u00e9g\u00e9vel rendezi azt a hatalmas m\u00e9ret\u0171 \u2013 t\u00e1rgyakb\u00f3l, k\u00e9pekb\u0151l \u00e9s \u00e9p\u00fcletekb\u0151l \u00e1ll\u00f3 \u2013 halmazt, melyet kialakul\u00e1sa \u00f3ta fokozatosan az \u00e9rv\u00e9nyess\u00e9gi k\u00f6r\u00e9be vont. E modellek n\u00e9melyike felett\u00e9bb sikeres, m\u00edg m\u00e1sik csoportjuk m\u00fal\u00f3 divatnak, r\u00f6pke kultur\u00e1lis szesz\u00e9lynek bizonyult. Bizonyos modellek tiszavir\u00e1g \u00e9let\u0171ek, m\u00edg m\u00e1sok el sem jutnak arra a szintre, hogy sz\u00e9lesebb tudom\u00e1nyos keresztt\u0171zben bizony\u00edts\u00e1k legitimit\u00e1sukat. Egy modell \u2013 ellent\u00e9tben a defin\u00edci\u00f3val \u2013 egy jelens\u00e9g rendszerez\u00e9s\u00e9nek, vizsg\u00e1lat\u00e1nak m\u00f3dja. A gondolkod\u00e1snak olyan rendje \u2013 Thomas S. Kuhn kifejez\u00e9s\u00e9vel \u00e9lve paradigm\u00e1ja2<\/a><\/sup> , amelynek c\u00e9lja az, hogy dogm\u00e1k r\u00f6gz\u00edt\u00e9se helyett egyfajta t\u00e9rk\u00e9pk\u00e9nt, ir\u00e1nyjelz\u0151k\u00e9nt l\u00e9pjen fel egy-egy jelens\u00e9g megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s\u00e9re.<\/p>\n

Az \u00e9p\u00edt\u00e9szet eset\u00e9ben ilyen rendk\u00edv\u00fcl sz\u00edv\u00f3s, \u00f6sszeur\u00f3pai modellnek tekinthet\u0151 p\u00e9ld\u00e1ul a st\u00edluskorszakok rendszere, melynek kereteit hi\u00e1ba fesz\u00edtette sz\u00e9t a n\u00e9pi-, \u00e9s \u00f6szt\u00f6n\u00e9p\u00edt\u00e9szet sehova sem sorolhat\u00f3 halmaza, m\u00e1ig alapjaiban hat\u00e1rozza meg az \u00e9p\u00edt\u00e9szetr\u0151l folytatott k\u00f6znapi t\u00e1rsalg\u00e1s menet\u00e9t. Hasonl\u00f3 modellk\u00e9nt tekinthet\u00fcnk a hatvanas \u00e9vek sl\u00e1ger\u00e9re, a szemiotik\u00e1ra, amely a kult\u00fara \u00f6sszes jelens\u00e9g\u00e9t, \u00edgy az \u00e9p\u00edt\u00e9szetet is kommunik\u00e1ci\u00f3k\u00e9nt fogta fel. Viszonylag \u00faj \u2013 \u00e9s k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az \u00e9p\u00edt\u00e9szeti perif\u00e9ri\u00e1kon sikeres \u2013 modell a regionalizmus3<\/a><\/sup> , mely a puszta l\u00e9t\u00e9vel is jelzi egy kor\u00e1bban megk\u00e9rd\u0151jelezhetetlennek kiki\u00e1ltott met\u00f3dus, vagyis a t\u00e9rk\u00f6zpont\u00fa t\u00e1rgyal\u00e1s4<\/a><\/sup> dominancia-veszt\u00e9s\u00e9t. Hasonl\u00f3 folyamatk\u00e9nt \u00e9rt\u00e9kelhet\u0151 a tektonikai modell5<\/a><\/sup> er\u0151s\u00f6d\u00e9se, amely a szerkezetek \u00e9s az er\u0151j\u00e1t\u00e9kok po\u00e9tikus vizsg\u00e1lat\u00e1val gazdag\u00edtja \u00e9p\u00edt\u00e9szeti tud\u00e1sunkat. Ugyancsak modellnek \u2013 hovatov\u00e1bb t\u00falont\u00fal \u00e1ltal\u00e1nos \u00e9s megfoghatatlan, de m\u00e9giscsak modellnek tekinthet\u0151 \u2013 az az \u00e1ll\u00e1spont, mely az \u00e9p\u00edt\u00e9szeti alkot\u00e1sokat a mindennapi \u00e9let lenyomatak\u00e9nt \u00e9rtelmezi6<\/a><\/sup> .<\/p>\n

E modellek virulens v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1t jelzi az, ahogy m\u00e1ra hat\u00e1rozottan h\u00e1tt\u00e9rbe szorultak azok a megk\u00f6\u00ac ze-l\u00edt\u00e9sek, melyek az \u00e9p\u00edt\u00e9szetet kiz\u00e1r\u00f3lag szoci\u00e1lis k\u00fcldet\u00e9sess\u00e9ge r\u00e9v\u00e9n \u00e9rtelmezik, illetve az, ahogy elterjedt a v\u00e9leked\u00e9s: az \u00e9p\u00edt\u00e9szet voltak\u00e9ppen az aktu\u00e1lis kozmol\u00f3gia, a matematika \u00e9s a fizika \u2013 k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a kvantummechanika \u00e9s a biol\u00f3gia \u2013 eredm\u00e9nyeinek t\u00e1rgyiasult eml\u00e9ke7<\/a><\/sup> .<\/p>\n

E modellek k\u00f6z\u00f6s von\u00e1sa az, hogy b\u00e1rmilyen efemerek is, mindegyik \u00faj szemponttal gazdag\u00edtotta az \u00e9p\u00edt\u00e9szet \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9nek lehet\u0151s\u00e9geit, mindegyik hozz\u00e1tette a mag\u00e1\u00e9t ahhoz a halmazhoz, amelyet \u00f6ssze-foglal\u00f3 n\u00e9ven \u00e9p\u00edt\u00e9szeti tud\u00e1snak nevezhet\u00fcnk. Ut\u00f3bbi, vagyis az \u00e9p\u00edt\u00e9szeti tud\u00e1s ugyanis nem \u00f6n\u00e9rt\u00e9ken, per se l\u00e9tez\u0151 valami, hanem az \u00e9p\u00edt\u00e9szetet t\u00e1rgyal\u00f3 modellek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel gazdagodik. Az \u00e9p\u00edt\u00e9szet r\u00e1ad\u00e1sul \u2013 \u00e9s err\u0151l r\u00e9szletesen lesz sz\u00f3 a tov\u00e1bbiakban \u2013 a m\u00e9dium lass\u00fas\u00e1ga ok\u00e1n eleve hajlamos bizonyos, k\u00e9szen kapott szuperstrukt\u00far\u00e1k kit\u00f6lt\u00e9s\u00e9re, ami magyar\u00e1zattal szolg\u00e1lhat \u00e9pp a biol\u00f3gia jelenkori sz\u00e1rnyal\u00e1s\u00e1ra.<\/p>\n

Medi\u00e1lis lass\u00fas\u00e1g<\/h4>\n

A probl\u00e9ma m\u00e1sik oldala tudom\u00e1nyt\u00f6rt\u00e9neti. A m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net Johann Joachim Winckelmann munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1val kezd\u0151d\u0151en, k\u00f6zel k\u00e9t \u00e9vsz\u00e1zadon kereszt\u00fcl rendk\u00edv\u00fcl komoly tudom\u00e1nyos er\u0151fesz\u00edt\u00e9seket tett a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net-tudom\u00e1ny m\u00f3dszertan\u00e1nak \u00e9s metodol\u00f3gi\u00e1j\u00e1nak kidolgoz\u00e1s\u00e1ra. A k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet-elm\u00e9let dominanci\u00e1j\u00e1nak h\u00e1ttere el\u0151tt tal\u00e1n nem t\u00e9ves az a meg\u00e1llap\u00edt\u00e1s, hogy az \u00e9p\u00edt\u00e9szet \u2013 az \u00faj hat\u00e1rter\u00fcletek felfedez\u00e9se ter\u00fclet\u00e9n n\u00e9mik\u00e9pp lemaradt az (elm\u00e9leti munk\u00e1kon kereszt\u00fcli) \u00f6ndefini\u00e1l\u00f3 folyamatban, mik\u00f6zben saj\u00e1t fogalomrendszer\u00e9vel folyamatosan megterm\u00e9keny\u00edtette a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szetet \u00e9s a fest\u00e9szetet. K\u00e9pt\u00e9r, k\u00e9parchitekt\u00fara, kubizmus, ritk\u00e1bban pedig tektonika, plaszticit\u00e1s \u00e9s \u00e1ltal\u00e1noss\u00e1gban: architekt\u00fara. Fogalmak, amelyet a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szetek el\u0151szeretettel haszn\u00e1lnak, a fogalmak m\u00f6g\u00e9 defin\u00edci\u00f3t is rendelnek, mik\u00f6zben maga az \u00e9p\u00edt\u00e9szet csak lassan b\u0151v\u00edtette saj\u00e1t fogalomrendszer\u00e9t.8<\/a><\/sup> Ez a b\u0151v\u00fcl\u00e9s \u2013 r\u00e1ad\u00e1sul nem bels\u0151 kutat\u00e1sok, hanem filoz\u00f3fiai-, irodalomkritikai, vagy egy\u00e9b szuperstrukt\u00far\u00e1kat le\u00edr\u00f3 kifejez\u00e9sek adapt\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak eredm\u00e9nye.<\/p>\n

Az \u00e9p\u00edt\u00e9szeti gondolkod\u00e1s \u00e9s b\u00f6lcselet elsaj\u00e1t\u00edt\u00f3 tendenci\u00e1ja, vagyis az a folyamat, ahogy egy\u00e9b tudom\u00e1nyos szuperstrukt\u00far\u00e1kat a saj\u00e1tj\u00e1\u00e9v\u00e1 t\u00e9ve kit\u00f6lti azokat \u2013 \u00e9s ez\u00e1ltal egy\u00fctt mozog a kult\u00far\u00e1val \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelemmel \u2013, a kort\u00e1rs \u00e9p\u00edt\u00e9szetelm\u00e9leti m\u0171vek meghat\u00e1roz\u00f3 r\u00e9sz\u00e9re \u00fagyszint\u00e9n elmondhat\u00f3. Erre az elsaj\u00e1t\u00edt\u00e1sra Peter Eisenmannak a Derrid\u00e1t\u00f3l Massimo Cacciariig terjed\u0151 filoz\u00f3fiai recepci\u00f3ja is p\u00e9lda.9<\/a><\/sup> Paul Virilio hadigazdas\u00e1g-elm\u00e9let\u00e9nek10<\/a><\/sup> \u00e9p\u00edt\u00e9szeti hat\u00e1sa \u00fagyszint\u00e9n megk\u00e9rd\u0151jelezhetetlen, de hasonl\u00f3 kapcsolat l\u00e9tezik a l\u00e1gy form\u00e1k \u00e9s a pi membr\u00e1nok, valamint a v\u00e1ltoz\u00f3, k\u00e9pl\u00e9keny t\u00e1rsadalom \u00e9s a b\u00e9csi Coop Himmelb(l)au legfrissebb munk\u00e1inak hajl\u00edtott kont\u00farjai k\u00f6z\u00f6tt11<\/a><\/sup> is. Azt, hogy az \u00e9p\u00edt\u00e9szet(elm\u00e9let) folyamatosan m\u00e1r megl\u00e9v\u0151 modelleket keres, az is igazolja, hogy 1991-t\u0151l kezdve megjelennek azok a tanulm\u00e1nyok, amelyek a t\u00e1rsadalmi nem fogalm\u00e1t az \u00e9p\u00edt\u00e9szetre is alkalmazva felteszik a n\u0151i-, \u00e9s f\u00e9rfi \u00e9p\u00edt\u00e9szet lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t12<\/a><\/sup> , noha a feminizmus m\u0171v\u00e9szete, politik\u00e1ja enn\u00e9l j\u00f3val kor\u00e1bbi. A p\u00e9ld\u00e1k sora szinte a v\u00e9gtelens\u00e9gig folytathat\u00f313<\/a><\/sup> , ami sz\u00e1munkra l\u00e9nyeges az, hogy bel\u00e1thassuk; \u00fagy az \u00e9p\u00edt\u00e9szet, mind elm\u00e9lete \u2013 alkot\u00e1sainak d\u00f6nt\u0151 t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9ben \u2013 m\u00e1r megl\u00e9v\u0151 szuperstrukt\u00far\u00e1kat t\u00f6lt ki, azokhoz sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171 lemarad\u00e1ssal igazodik14<\/a><\/sup> .<\/p>\n

A Corpora Projekt alapj\u00e1t jelent\u0151 biol\u00f3gia, evol\u00faci\u00f3biol\u00f3giai \u00e9s genetikai p\u00e1rhuzamot sem maximak\u00e9nt, pl\u00e1ne nem defin\u00edci\u00f3k\u00e9nt, mint ink\u00e1bb konstitut\u00edv modellk\u00e9nt, egy szuperstrukt\u00fara elfoglal\u00e1sak\u00e9nt \u00e9rdemes tekinteni. E szuperstrukt\u00far\u00e1n bel\u00fcl k\u00fcl\u00f6nleges helyet foglal el a biol\u00f3gia, az evol\u00faci\u00f3biol\u00f3gia \u00e9s az egyedfejl\u0151d\u00e9s. \u00c9p\u00edt\u00e9szet \u00e9s tudom\u00e1ny kapcsolata azonban m\u00e1r \u00e9rinti az \u00e9p\u00edt\u00e9szeti auton\u00f3mia \u00e9s heteron\u00f3mia probl\u00e9m\u00e1j\u00e1t is. Auton\u00f3mia \u00e9s heteron\u00f3mia fesz\u00fclnek egym\u00e1snak abban a k\u00e9rd\u00e9sben, hogy \u00e9p\u00edt\u00e9szet-e a Corpora? Ez az a k\u00e9rd\u00e9s, amit nem lehet egyszer\u0171 igennel vagy nemmel megv\u00e1laszolni \u2013 hovatov\u00e1bb a k\u00e9rd\u00e9snek sincs \u00e9rtelme, ugyanis itt \u00e9p\u00edt\u00e9szet \u00e9s tudom\u00e1ny kapcsolata t\u00f6bb szinten, \u00e9s legal\u00e1bb k\u00e9t ir\u00e1nyban jelentkezik. A Corpor\u00e1nak tiszta \u00e9p\u00edt\u00e9szetk\u00e9nt t\u00f6rt\u00e9n\u0151 meghat\u00e1roz\u00e1sa ugyanis az anal\u00f3g \u00e9p\u00edt\u00e9szet auton\u00f3mi\u00e1j\u00e1t kezdi ki, \u00e9s ford\u00edtva: eme egy\u00e9bk\u00e9nt l\u00e9tez\u0151 auton\u00f3mi\u00e1ra t\u00f6rt\u00e9n\u0151 hivatkoz\u00e1s az \u00e9p\u00edt\u00e9szeti heteron\u00f3mia eredm\u00e9nyek\u00e9nt jelentkez\u0151, \u00e9pp a Corpor\u00e1hoz hasonl\u00f3 term\u00e9keny hat\u00e1rter\u00fcletek legitimit\u00e1s\u00e1t k\u00e9rd\u0151jelezi meg. E legitim\u00e1ci\u00f3 hi\u00e1ny\u00e1ban viszont \u00e9pp azok az impulzusok t\u0171nnek el, amelyek n\u00e9lk\u00fcl az \u00e9p\u00edt\u00e9szeti tud\u00e1s gener\u00e1l\u00e1sa is j\u00f3val lassabb \u00fctem\u0171.<\/p>\n

\u00c9p\u00edt\u00e9szet \u00e9s tudom\u00e1ny<\/h4>\n

\u00c9p\u00edt\u00e9szet \u00e9s tudom\u00e1ny kapcsolat\u00e1ban sz\u00fcks\u00e9ges azoknak a modelleknek az eml\u00edt\u00e9se is, amelyek \u00e1ltal az \u00e9p\u00edt\u00e9szet \u00f6nmag\u00e1t vizsg\u00e1lva vagy par excellence tudom\u00e1nyos tev\u00e9kenys\u00e9get folytat, vagy valamilyen tudom\u00e1nyos m\u00f3dszer figyelme fordul \u2013 ak\u00e1r hathat\u00f3s k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00fcnk \u00e1ltal \u2013 az \u00e9p\u00edt\u00e9szet fel\u00e9. A Corpora eset\u00e9ben az ut\u00f3bbir\u00f3l van sz\u00f3. \u00d6n\u00e1ll\u00f3 entit\u00e1sk\u00e9nt is \u00e9rtelmezhet\u0151 tudom\u00e1nyter\u00fcletek sz\u00f6vetkeznek annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy l\u00e9trej\u00f6hessen a m\u00e9dia\u00e9p\u00edt\u00e9szeti alkot\u00e1s a magyar pavilonban. Ha azonban k\u00f6zelebbr\u0151l szem\u00fcgyre vessz\u00fck ezt az interdiszciplin\u00e1ris menyegz\u0151t \u2013 \u00e9s ehhez hasonl\u00f3ra m\u00e1r volt p\u00e9lda a huszadik sz\u00e1zadban \u2013 akkor a legbiztat\u00f3bb k\u00eds\u00e9rletek ellen\u00e9re is azt tapasztalhatjuk, hogy az \u00e9p\u00edt\u00e9szet \u00e9s az alkalmazott diszcipl\u00edna k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6sen meg\u0151rzik \u00f6nn\u00f6n hat\u00e1rvonalaikat. Az egykor olyannyira divatos \u00e9p\u00edt\u00e9szet szemiotika \u00e9s az \u00e9p\u00edt\u00e9szetfiloz\u00f3fia nem v\u00e1ltak \u2013 nem v\u00e1lhattak \u2013 \u00e9p\u00edt\u00e9szeti m\u0171fajj\u00e1. A k\u00e9perny\u0151k\u00f6n vill\u00f3dz\u00f3 form\u00e1kat, a merevlemezen t\u00e1rolt adatokat egyszer betonba \u00f6ntik. A posztmodern, a dekonstruktivizmus \u00e9s a strukturalizmus antropol\u00f3giai, irodalmi \u00e9s kritikai megjelen\u00e9sei pedig ink\u00e1bb olyan m\u00f3dszertani \u00faj\u00edt\u00e1sk\u00e9nt \u00e9rtelmezhet\u0151ek, melyek a tudom\u00e1nyt \u00e9pp\u00fagy befoly\u00e1solt\u00e1k, mint az \u00e9p\u00edt\u00e9szetet.<\/p>\n

Tanulm\u00e1nyom t\u00e9zisek\u00e9nt k\u00edv\u00e1nom megfogalmazni az al\u00e1bbiakat. Az \u00e1ltal\u00e1nos \u00e9rtelemben vett tudom\u00e1ny \u00e9s az \u00e9p\u00edt\u00e9szet k\u00f6z\u00f6tt l\u00e9v\u0151 k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s \u00e9s rendk\u00edv\u00fcl gazdag metafora-, hasonlat-, \u00e9s anal\u00f3giarendszer ellen\u00e9re az \u00e9p\u00edt\u00e9szet \u00e9s a tudom\u00e1ny tartalmi kapcsolat\u00e1nak t\u00falhajt\u00e1sa, a holisztikus-interdiszciplin\u00e1ris \u00e9p\u00edt\u00e9szet t\u00e9zise illusztr\u00e1ci\u00f3s-technika. E k\u00f6zhely kialakul\u00e1s\u00e1\u00e9rt az \u00e9p\u00edt\u00e9szet, mint m\u0171faj saj\u00e1tlagos lass\u00fas\u00e1ga felel\u0151s. E m\u0171faji lass\u00fas\u00e1g ok\u00e1n tendenciak\u00e9nt jelentkezik az, hogy az \u00e9p\u00edt\u00e9szet \u00fagy t\u00f6lt ki m\u00e1r rendelkez\u00e9sre \u00e1ll\u00f3 szuperstrukt\u00far\u00e1kat \u2013 sz\u00e1rmazzanak azok ak\u00e1r a filoz\u00f3fi\u00e1b\u00f3l, ak\u00e1r az informatik\u00e1b\u00f3l \u2013, hogy k\u00f6zben m\u0171faji hat\u00e1rait az\u00e9rt megtartja. A Corpora projekt legizgalmasabb, posztnarrat\u00edv fordulata az, ahogy ezt a l\u00e9tez\u0151 hat\u00e1rvonalat elfogadva, az anal\u00f3g \u00e9s a digit\u00e1lis k\u00f6z\u00f6tti szakad\u00e9kba belezuhanva a biol\u00f3giai modell elfoglal\u00e1s\u00e1val \u2013 a modell, mint illusztr\u00e1ci\u00f3 grafikai reprezent\u00e1ci\u00f3j\u00e1t \u2013, az \u00e9p\u00edt\u00e9szetet a tudom\u00e1nyhoz f\u0171z\u0151 anal\u00f3gia illusztr\u00e1ci\u00f3j\u00e1t adja a Magyar Pavilonban. Ebben az \u00e9rtelemben a Corpora nem \u00e9p\u00edt\u00e9szet, hanem egy, az \u00e9p\u00edt\u00e9szeti tud\u00e1st gener\u00e1l\u00f3 modell virtu\u00e1lis, digit\u00e1lis t\u00e9r-testk\u00e9nt t\u00f6rt\u00e9n\u0151 megjelen\u00edt\u00e9se.<\/p>\n

\u00c9p\u00edt\u00e9szet \u00e9s biol\u00f3gia<\/h4>\n

\u00c9p\u00edt\u00e9szet \u00e9s tudom\u00e1ny anal\u00f3gi\u00e1kon kereszt\u00fcl megval\u00f3sul\u00f3 k\u00e9zfog\u00f3ja manaps\u00e1g legt\u00f6bbsz\u00f6r a biol\u00f3giai felfedez\u00e9sek \u00e9s eredm\u00e9nyek mezej\u00e9n zajlik. Ennek r\u00e9szben t\u00e1rsadalmi, r\u00e9szben formai okai vannak. A t\u00e1rsadalmi okok a hum\u00e1n genom projekt sikerei k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n rejteznek. Az emberi g\u00e9n\u00e1llom\u00e1ny felt\u00e9r-k\u00e9pez\u00e9s\u00e9vel a biol\u00f3gia \u2013 tudom\u00e1nyb\u00f3l \u2013 voltak\u00e9ppen t\u00e1rsadalmi k\u00e9rd\u00e9ss\u00e9, olyan szoci\u00e1lpolitikai argumentumm\u00e1 v\u00e1lt, mely az \u00e9let legk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151bb ter\u00fcletein, a h\u00e9tk\u00f6znapi diskurzusokban is \u00e9rezteti hat\u00e1s\u00e1t. \u00c9pp\u00fagy a genetik\u00e1hoz k\u00f6thet\u0151ek a leg\u00fajabb kori doppingkutat\u00e1sok, mint ahogy biol\u00f3giai felfedez\u00e9sek h\u00edvt\u00e1k \u00e9letre az els\u0151, genetikai diszkrimin\u00e1ci\u00f3t tilt\u00f3 t\u00f6rv\u00e9nyt15<\/a><\/sup> . A nukle\u00e1ris kutat\u00e1sok mellett a biol\u00f3gia jelenleg az egyetlen tudom\u00e1ny, melynek kutat\u00e1si lehet\u0151s\u00e9geit szigor\u00faan szankcion\u00e1lj\u00e1k, \u00e9s amely a j\u00f6v\u0151be tekintve \u2013 kritikusai szerint \u2013 a teremt\u0151 szerep\u00e9re p\u00e1ly\u00e1zva az els\u0151 Kim\u00e9r\u00e1knak fog \u00e9letet adni.<\/p>\n

A leg\u00fajabb kori felfedez\u00e9sek t\u00fckr\u00e9ben a diszcipl\u00edna el\u0151tt \u00faj t\u00e1vlatok ny\u00edltak, melynek ok\u00e1n a biol\u00f3gia \u2013 \u00f6nmeghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1nak kereteit r\u00e9szben feladva \u2013 kult\u00farantropol\u00f3giai von\u00e1sokkal is gazdagodott, ekk\u00e9nt pedig az \u00e1tlagos m\u0171velts\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra befogadhatatlan tudom\u00e1nyos appar\u00e1tusa ellen\u00e9re a h\u00e9tk\u00f6znapi k\u00e9rd\u00e9sekben is megker\u00fclhetetlenn\u00e9 v\u00e1lt. Addikci\u00f3ra vagy betegs\u00e9gekre val\u00f3 hajlam, bizonyos affinit\u00e1sok, szexu\u00e1lis be\u00e1ll\u00edtotts\u00e1g, s\u0151t viselked\u00e9st\u00edpusok gy\u00f6kere \u00e9s magyar\u00e1zata a genetika t\u00e9rh\u00f3d\u00edt\u00e1sa ok\u00e1n \u00e9pp\u00fagy biol\u00f3giai eredet\u0171, mint ahogy az \u00e9rzelmek: szerelem, d\u00fch, szomor\u00fas\u00e1g \u00e9s depresszi\u00f3 is az. Jelenleg a genetika t\u0171nik annak a tolvajkulcsnak, amely az emberi viselked\u00e9s eddig rejtett, lelakatolt ajt\u00f3it is felnyitja. Sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en v\u00e1lt a genetika a nevel\u00e9s, viselked\u00e9s k\u00e9rd\u00e9seinek argumentum\u00e1v\u00e1, \u00fajb\u00f3l az \u00f6r\u00f6kl\u00e9s ir\u00e1ny\u00e1ba billentve azt a m\u00e9rleget, ami a hat\u00e1sok \u00e9s az \u00f6r\u00f6kl\u00e9s k\u00f6z\u00f6tt ingadozott. M\u00edg az antikvit\u00e1st\u00f3l kezdve a szem\u00e9lyis\u00e9g alakul\u00e1s\u00e1nak meghat\u00e1roz\u00f3 t\u00e9nyez\u0151jek\u00e9nt a nevel\u00e9s jel\u00f6ltetett meg, addig az eugenika a biol\u00f3giai determinizmust helyezte a k\u00f6z\u00e9ppontba. A n\u00e1ci r\u00e9mtettek sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en diszkrimin\u00e1lt\u00e1k az eugenik\u00e1t mint hivatkoz\u00e1si alapot, \u00e9s a II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni id\u0151szak a hat\u00e1sokat jel\u00f6lte meg az emberi jellemvon\u00e1sokat meghat\u00e1roz\u00f3 t\u00e9nyez\u0151k\u00e9nt. Napjaink pragmatikus genetikai determinizmusa billenti a m\u00e9rleg nyelv\u00e9t \u00fajb\u00f3l az \u00f6r\u00f6kl\u00e9s ir\u00e1ny\u00e1ba16<\/a><\/sup> . Genetika \u00e9s vele egy\u00fctt a biol\u00f3gia jelenleg teh\u00e1t a k\u00f6zfigyelem olyan er\u0151ter\u00e9ben \u00e1ll, melynek hat\u00e1sa al\u00f3l az \u00e9p\u00edt\u00e9szet sem vonhatja ki mag\u00e1t. A genetika jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t illet\u0151 mindennapi vit\u00e1k is hozz\u00e1j\u00e1rultak ahhoz, hogy az evol\u00faci\u00f3biol\u00f3gia az \u00e9p\u00edt\u00e9szet sz\u00e1m\u00e1ra ennyire \u00edg\u00e9retes modell\u00e9 v\u00e1ljon.<\/p>\n

A formai anal\u00f3gi\u00e1k sem elhanyagolhat\u00f3ak. Az egyes form\u00e1k alakul\u00e1sa \u2013 George Kubler17<\/a><\/sup> kifejez\u00e9s\u00e9vel \u00e9lve \u2013, az azonos formaprobl\u00e9m\u00e1kat illusztr\u00e1l\u00f3 szekvenci\u00e1k megjelen\u00e9se, illetve a form\u00e1k v\u00e9lt vagy val\u00f3s fejl\u0151d\u00e9se, esetleges degener\u00e1ci\u00f3ja, s\u0151t, m\u00e1r a folyamat puszta le\u00edr\u00e1sa is biol\u00f3giai p\u00e1rhuzamokhoz vezet18<\/a><\/sup> . S ekkor m\u00e9g sz\u00f3 sem esett az \u00e9p\u00edt\u00e9szet mimetikus mozzanat\u00e1r\u00f3l, amelynek k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban \u2013 \u00e9pp\u00fagy anal\u00f3giak\u00e9nt, mint ahogy a sz\u00e9ps\u00e9g eszm\u00e9nyek\u00e9nt \u2013 term\u00e9szeti form\u00e1k \u00e1lltak. Az \u00e9p\u00edt\u00e9szeti antropomorfizmus vitruvi\u00e1nus hagyom\u00e1nya csak kieg\u00e9sz\u00edti a kor\u00e1bbi hagyom\u00e1nyt, vagyis az archaikus oszloprendek forma\u00e1tviteleken kereszt\u00fcl megval\u00f3sul\u00f3 term\u00e9szeti anal\u00f3gi\u00e1j\u00e1t. Az eur\u00f3pai \u00e9p\u00edt\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net voltak\u00e9ppen e kett\u0151, a klasszika \u00e9s a direkt term\u00e9szeti p\u00e1rhuzamokhoz ny\u00fal\u00f3 formai extremit\u00e1sok k\u00f6z\u00f6tt oszcill\u00e1l. Az ut\u00f3bbi cs\u00facsa, az utols\u00f3 nagy \u00f6sszeur\u00f3pai st\u00edlus, a szecesszi\u00f3 a term\u00e9szeti anal\u00f3gia sz\u00fcpr\u00e9m\u00e1j\u00e1t ny\u00fajtja, amikor a n\u00f6v\u00e9ny-, \u00e9s \u00e1llatvil\u00e1gb\u00f3l vett mint\u00e1kat v\u00e1ltoztat\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl emeli be az \u00e9p\u00edt\u00e9szet mot\u00edvumkincs\u00e9be.<\/p>\n

A magyarorsz\u00e1gi szecesszi\u00f3s \u00e9p\u00edt\u00e9szet \u2013 dekor\u00e1ci\u00f3s k\u00fcldet\u00e9s\u00e9n t\u00fal \u2013, a nemzeti \u00e9p\u00edt\u00e9szet eredet-meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1t is c\u00e9lul t\u0171zte. A st\u00edlus egyik eur\u00f3pai szint\u0171 k\u00e9pvisel\u0151je, Lechner \u00d6d\u00f6n formak\u00e9szlete a vonalkult\u00far\u00e1n alapul\u00f3, vir\u00e1gmot\u00edvumokat feldolgoz\u00f3 ornamentik\u00e1ban cs\u00facsosodott ki. Lechner \u00e9p\u00edt\u00e9szete ezen t\u00fal olyan formaalakulatok kompon\u00e1l\u00e1s\u00e1t is jelentette, melyek egy\u00fcttesen \u2013 a val\u00f3di eredet\u00fckt\u0151l f\u00fcggetlen\u00fcl \u2013 magyark\u00e9nt hat\u00e1roztattak meg. A form\u00e1k ilyen t\u00edpus\u00fa identifik\u00e1ci\u00f3ja nem a falukutat\u00e1s, vagy a n\u00e9prajz eredm\u00e9nyeire, hanem egy elk\u00e9pzelt \u0151sk\u00e9pre t\u00e1maszkodott. Jelent\u0151s\u00e9ge abban \u00e1llt, hogy a l\u00e9tez\u0151 t\u00f6rt\u00e9nelmi m\u00faltt\u00f3l-, \u00e9s \u00e9p\u00edt\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti formakincst\u0151l f\u00fcggetlen\u00fcl, a m\u0171\u00e9p\u00edt\u00e9szet r\u00e9sz\u00e9r\u0151l is megfogalmaz\u00f3dott az ig\u00e9ny a nemzeti mibenl\u00e9t\u00e9nek meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1ra, bizonyos spekulat\u00edv formaalakulatoknak a \u201cn\u00e9pik\u00e9nt\u201d, \u201c\u0151sik\u00e9nt\u201d t\u00f6rt\u00e9n\u0151 azonos\u00edt\u00e1s\u00e1ra. A nemzeti k\u00e9rd\u00e9se ekk\u00e9nt m\u00e1r idejekor\u00e1n elv\u00e1lt a vernakul\u00e1ris \u00e9p\u00edt\u00e9szet probl\u00e9m\u00e1j\u00e1t\u00f3l, hisz ut\u00f3bbi a forma gy\u0171jt\u00e9s\u00e9n \u00e9s katalogiz\u00e1l\u00e1s\u00e1n, m\u00edg el\u0151bbi, vagyis a nemzeti problematik\u00e1ja a forma teremt\u00e9s\u00e9n alapul. \u00c9rdekes \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st jelent ebben a helyzetben a Giardiniben l\u00e9v\u0151, Mar\u00f3ti G\u00e9za tervezte pavilon is, mely geometrikus kont\u00farjaival \u00fagyszint\u00e9n a szecesszi\u00f3s \u00e9p\u00edt\u00e9szet egyik p\u00e9ld\u00e1ja.<\/p>\n

A szecesszi\u00f3 jelentette formai, \u00e9s az abb\u00f3l kin\u00f6v\u0151, a nemzeti mibenl\u00e9t\u00e9t firtat\u00f3 ideol\u00f3giai gyakorlatra is \u00e9p\u00fcl k\u00e9s\u0151bb a hetvenes \u00e9vek elej\u00e9n indul\u00f3, eur\u00f3pai szinten is jegyzett magyar organikus \u00e9p\u00edt\u00e9szet. A velencei magyar szerepl\u00e9sek kapcs\u00e1n a szecesszi\u00f3s-organikus p\u00e1rhuzam t\u00f6bbsz\u00f6r is term\u00e9keny korrespondenci\u00e1kat eredm\u00e9nyezett. Az 1991-es ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s a hazai organikus \u00e9p\u00edt\u00e9szet bemutat\u00e1s\u00e1nak szenteltetett19<\/a><\/sup> , 2000-ben pedig egy meta-ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s j\u00f6tt l\u00e9tre azzal20<\/a><\/sup>, hogy az organikus \u00e9p\u00edt\u00e9szet k\u00e9pvisel\u0151i mellett a pavilon \u00e9p\u00edt\u00e9sz\u00e9nek, Mar\u00f3ti G\u00e9z\u00e1nak Atlantisz modellje is az install\u00e1ci\u00f3 r\u00e9sze volt.<\/p>\n

Anal\u00f3g \u00e9s digit\u00e1lis organizmusok<\/h4>\n

Az organikus \u00e9p\u00edt\u00e9szet \u00e9pp\u00fagy l\u00e1zad\u00e1s \u2013 ekk\u00e9nt posztmodern kritika \u2013 a modernizmus doktr\u00edn\u00e1ival szemben, mint ahogy t\u00e1rsadalom-, \u00e9s rendszerkritika is egyben. Ezt a rendszerkritik\u00e1t azonban nem sz\u00f3lamok, vagy szlogenek, hanem \u2013 attit\u0171dj\u00e9ben a szecesszi\u00f3 hagyom\u00e1nyaira \u00e9p\u00fclve \u2013 a nemzeti \u00e9p\u00edt\u00e9szet \u00fajrateremt\u00e9si ig\u00e9nye fogalmazt\u00e1k meg. Az organikus mester, Makovecz Imre \u2013 mot\u00edvumai egyszerre t\u00e1pl\u00e1lkoznak a n\u00e9pi \u00e9p\u00edt\u00e9szet formakincs\u00e9b\u0151l, a nemzet fogalm\u00e1nak mitikus \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9b\u0151l, \u00e9s a messianisztikus politikai ellen\u00e1ll\u00e1sb\u00f3l. A magyar organikus \u00e9p\u00edt\u00e9szetet filoz\u00f3fi\u00e1j\u00e1ban, formavil\u00e1g\u00e1ban \u00e9s tudom\u00e1nyos attit\u0171dj\u00e9ben teh\u00e1t dr\u00e1maian elt\u00e9r att\u00f3l az \u00e1ramlatt\u00f3l, amit a hagyom\u00e1ny szintj\u00e9n Frank Lloyd Wright, a tudom\u00e1ny szintj\u00e9n pedig Marcos Novak, vagy Mae-Wan Ho21<\/a><\/sup> k\u00e9pvisel. Annak ellen\u00e9re, hogy Frank Lloyd Wright a form\u00e1l\u00e1s szintj\u00e9n kev\u00e9ss\u00e9 r\u00e9sze a magyar organikus hagyom\u00e1nynak, munk\u00e1ss\u00e1ga Rudolf Steiner \u00e9letm\u0171ve mellett folyamatos hivatkoz\u00e1si alap. A magyar organikus \u00e9p\u00edt\u00e9szetet saj\u00e1t mot\u00edvumkincse a flore\u00e1lis-, vagy biomorf \u00e9p\u00edt\u00e9szet \u00e1ltal\u00e1nosabb st\u00edluskateg\u00f3ri\u00e1j\u00e1ba helyezi. Saj\u00e1toss\u00e1ga a morfizmus, vagyis a n\u00f6v\u00e9nyi alakulatok formai, ha \u00fagy tetszik szemantikai hagyom\u00e1nyok szerinti \u00e1tv\u00e9tele, mik\u00f6zben szintaktikai, struktur\u00e1lis \u00e9rtelemben a hangs\u00faly nem ezen form\u00e1k fejl\u0151d\u00e9s\u00e9n, kutat\u00e1s\u00e1n, gener\u00e1l\u00e1s\u00e1n, hanem az \u00e9p\u00edt\u00e9szet t\u00e1rsadalmi szerep\u00e9nek ideol\u00f3gia megfogalmaz\u00e1s\u00e1n \u00e1ll. Csakhogy ez az ideol\u00f3giai-politikai szerepv\u00e1llal\u00e1s a rendszerv\u00e1lt\u00e1ssal \u00f3hatatlanul olyan globaliz\u00e1ci\u00f3kritikai sz\u00ednezetett kapott, mely nehezen tal\u00e1lja \u00f6nazonoss\u00e1g\u00e1t egy frissen kiv\u00edvott demokratikus k\u00f6zegben. Kiss\u00e9 t\u00f6m\u00f6rebben: nem lehet nem \u00e9szrevenni az organikus \u00e9p\u00edt\u00e9szet \u2013 k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az egyes\u00fcl\u0151 Eur\u00f3pa sz\u00ednfala el\u0151tti \u2013 ideol\u00f3giai redundanci\u00e1j\u00e1t, mi t\u00f6bb anakronizmus\u00e1t. Ennek vesz\u00e9ly\u00e9re Morav\u00e1nszky \u00c1kos, a Z\u00fcrichi ETH professzora m\u00e1r 1989-ben felh\u00edvta a figyelmet22<\/a><\/sup> , amikor egy lehets\u00e9ges \u00e9p\u00edt\u00e9szeti j\u00f6v\u0151strat\u00e9gi\u00e1jak\u00e9nt az ideol\u00f3giamentess\u00e9get jel\u00f6lte meg. \u201cHa elfogadjuk, \u2013 \u00edrja Morav\u00e1nszky \u2013 hogy a k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai \u00e9p\u00edt\u00e9szetet a nem-ideologikuss\u00e1g, az \u00e9rzelmi ind\u00edttat\u00e1s\u00fa, a k\u00f6rnyezetet \u00e1that\u00f3 gesztus, az ellentmond\u00e1soss\u00e1g, problematikuss\u00e1g v\u00e1llal\u00e1sa jellemzi, akkor meg kell tiszt\u00edtanunk a m\u00falt k\u00eds\u00e9rleteit, megszakadt t\u00f6rekv\u00e9seit a r\u00e1juk tapadt \u00e9s tov\u00e1bbgondol\u00e1sukat akad\u00e1lyoz\u00f3 ideol\u00f3gi\u00e1kt\u00f3l… R\u00e1 kell b\u00edzni magunkat K\u00f6z\u00e9p-Eur\u00f3pa nem ideol\u00f3gi\u00e1kat, hanem bels\u0151 hiteless\u00e9get keres\u0151 k\u00f6zeg\u00e9re, az elfogulatlan l\u00e1t\u00e1s k\u00e9pess\u00e9g\u00e9re, amely a m\u0171alkot\u00e1sban nem az elm\u00e9letekhez keres illusztr\u00e1ci\u00f3t.\u201d Eme nem-ideol\u00f3gikuss\u00e1g egyik \u00e9p\u00edt\u00e9szeti megfelel\u0151je a nemzeti narr\u00e1ci\u00f3kt\u00f3l mentes regionalizmus, ahol az \u00e9p\u00edt\u00e9szeti alkot\u00e1s k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban a nem-illusztrat\u00edv hely-forma \u00e1ll. Az organikus \u00e9p\u00edt\u00e9szethez teh\u00e1t az ideol\u00f3giamentess\u00e9g felt\u00e9tel\u00e9vel csatlakozik a regionalizmus.<\/p>\n

Ha azonban a f\u00f6ldrajzi \u2013 horizont\u00e1lis \u2013 helyfogalmat kultur\u00e1lis-technol\u00f3giai, vagyis dinamikus helyfoga-lommal v\u00e1ltjuk fel, tov\u00e1bb\u00e1 az ideol\u00f3giamentess\u00e9get tudom\u00e1nyos kutat\u00e1sok eg\u00e9sz\u00edtik ki, akkor az orga-nikus \u00e9rtelmez\u00e9sekor olyan \u00fajabb fel\u00fcletek ad\u00f3dnak, melyekhez a Corpor\u00e1hoz hasonl\u00f3 k\u00eds\u00e9rletek is csat\u00aclakozhatnak. Ebben a kontextusban a Corpora Projekt nem m\u00e1s, mint olyan, az ideol\u00f3gi\u00e1t tudom\u00e1nnyal \u00e9s kutat\u00e1sokkal helyettes\u00edt\u0151 v\u00e1llalkoz\u00e1s, amely az anal\u00f3g organikus \u00e9p\u00edt\u00e9szet digit\u00e1lis folytat\u00e1sa. Itt rejlik a v\u00e1lasz a tanulm\u00e1ny elej\u00e9n feltett kulcsk\u00e9rd\u00e9sre, hogy ti. mit\u0151l is magyar a Corpora? Ha kivonjuk az or\u00acganikus \u00e9p\u00edt\u00e9szetb\u0151l a politikai ideol\u00f3gi\u00e1t \u00e9s a t\u00e1rsadalmi k\u00fcldet\u00e9sess\u00e9get, a keletkez\u0151 az \u0171rt pedig tudom\u00e1nyos anal\u00f3gi\u00e1kkal, kort\u00e1rs technol\u00f3gi\u00e1kkal, vizsg\u00e1latokkal t\u00f6ltj\u00fck fel, akkor megkapjuk az \u00e9rem, a magyar organikus \u00e9rem m\u00e1sik oldal\u00e1t. A Corpora Projekt egy l\u00e9tez\u0151 magyarorsz\u00e1gi hagyom\u00e1nynak az elk\u00e9pzelt folytat\u00e1sa, digit\u00e1lis antit\u00e9zis, ut\u00f3pikus, perspektivikus v\u00e1lasz arra a fel nem tett k\u00e9rd\u00e9sre, hogy milyen fejl\u0151d\u00e9si lehet\u0151s\u00e9gei lenn\u00e9nek egy nem morfikus alapon szervez\u0151d\u0151 organikus \u00e9p\u00edt\u00e9szetnek.<\/p>\n

A Corpor\u00e1nak \u00e9s az organikus \u00e9p\u00edt\u00e9szetnek a kapcsolata az intenci\u00f3 szintj\u00e9n term\u00e9szetesesen eset\u00ac leges. A Corpora t\u00e1volr\u00f3l sem azzal a c\u00e9llal szervez\u0151d\u00f6tt, hogy argumentumm\u00e1 v\u00e1lj\u00e9k a magyarorsz\u00e1gi organikus \u00e9p\u00edt\u00e9szet k\u00f6r\u00fcli b\u00e1rmin\u0151 vit\u00e1ban. E helyzet intellektu\u00e1lis pikant\u00e9ri\u00e1ja \u00e9pp az, hogy b\u00e1rmilyen, a Corpor\u00e1hoz hasonl\u00f3 biol\u00f3giai modellel dolgoz\u00f3 alkot\u00f3, Anton Marcus Pasing, Marcos Novak, Greg Lynn \u00e9letm\u0171ve is az organikus \u00e9p\u00edt\u00e9szet ellen-univerzum\u00e1hoz tartozna.<\/p>\n

A v\u00e1lasztott technol\u00f3gi\u00e1i, egy\u00e1ltal\u00e1n, a modus operandija ok\u00e1n is a Corpora felvet\u00e9se az organikus kontextusban egy, a hagyom\u00e1ny talaj\u00e1n \u00e1ll\u00f3 ut\u00f3pia. Egy \u00e9l\u0151 trad\u00edci\u00f3 lehets\u00e9ges folytat\u00e1sa, bitekre szabdalt t\u00fck\u00f6rk\u00e9pe, ami \u00e9pp att\u00f3l v\u00e1lik ut\u00f3pikuss\u00e1, hogy semmi, de semmi k\u00f6ze nincs a \u2013 nem csak a magyar organikus \u00e9p\u00edt\u00e9szethez, hanem an general a hazai \u00e9p\u00edt\u00e9szethez sem, mint gyakorlathoz.<\/p>\n

Az organikus \u00e9s a Corpora k\u00f6z\u00f6tti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g:<\/p>\n \n\t\t

\n\t\t\t \t\n \"garay1.jpg\"\n\n \t<\/a>\n\t\t <\/div>\n \n

Az organikus, a region\u00e1lis, valamint a Corpor\u00e1hoz hasonl\u00f3 kezdem\u00e9nyez\u00e9sek kapcsolata:<\/p>\n \n\t\t

\n\t\t\t \t\n \"garay2.jpg\"\n\n \t<\/a>\n\t\t <\/div>\n \n

Az ut\u00f3pia hagyom\u00e1nya<\/h4>\n

A fenti t\u00e1bl\u00e1zat a Corpora egyik jellemz\u0151j\u00e9nek az ut\u00f3pikuss\u00e1got tartja. Ez \u00e9p\u00edt\u00e9szeti hagyom\u00e1nyk\u00e9nt \u00e9s ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s-technikak\u00e9nt sem idegen Magyarorsz\u00e1g velencei szerepl\u00e9seit\u0151l. A magyar \u00e9p\u00edt\u00e9szet csal\u00e1di \u00fcgyeir\u0151l sz\u00f3n\u00e1l \u00e9lesebben tan\u00faskodik a t\u00e9ny, hogy a m\u00e1r eml\u00edtett organikus hagyom\u00e1ny mellett az ut\u00f3pi\u00e1k hordozta diszkrepanci\u00e1knak is komoly m\u00faltja van a bienn\u00e1l\u00e9kon. 2006-ban a k\u00ednai secondclass term\u00e9keknek szenteltetett a pavilon23<\/a><\/sup> , 2004-ben pedig az \u00f6szt\u00f6n-, \u00e9s a sz\u00fcrre\u00e1lis t\u00f6meg\u00e9p\u00edt\u00e9szet olyan seregszeml\u00e9je volt olvashat\u00f3, mely a k\u00fclf\u00f6ldi szeml\u00e9l\u0151 sz\u00e1m\u00e1ra m\u00e9g t\u00e1voli bepillant\u00e1st sem engedett a magyarorsz\u00e1gi k\u00e1nonokba. 2008 a hatodik \u00e9v, hogy a l\u00e1togat\u00f3 nem tud meg semmit Magyarorsz\u00e1g anal\u00f3g \u00e9p\u00edt\u00e9szet\u00e9r\u0151l. Ad\u00f3dik a k\u00e9rd\u00e9s, hogy mi\u00e9rt? Elfordul\u00e1s-e ez, vagy ink\u00e1bb ut\u00f3piakeres\u00e9s? Esetleg mindkett\u0151?<\/p>\n

Meggy\u0151z\u0151d\u00e9sem, hogy olyan ut\u00f3piakeres\u00e9sr\u0151l van sz\u00f3, mely egyszerre f\u00fcgg \u00f6ssze a kort\u00e1rs magyar \u00e9p\u00edt\u00e9szetet fogad\u00f3 bels\u0151 kritik\u00e1kkal, a magyarorsz\u00e1gi szakmagyakorl\u00e1si hagyom\u00e1nyokkal, valamint a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s \u2013 nemzetk\u00f6zi bienn\u00e1le \u2013 int\u00e9zm\u00e9ny\u00e9nek \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9vel. Kis orsz\u00e1gr\u00f3l l\u00e9v\u00e9n sz\u00f3, a magyarorsz\u00e1gi \u00e9p\u00edt\u00e9szet \u00e9s k\u00f6zkult\u00fara t\u00f6bb mint egy \u00e9vsz\u00e1zados k\u00e9rd\u00e9se az, hogy mennyiben v\u00e1lasszon saj\u00e1t utat, illetve mennyiben integr\u00e1l\u00f3djon az eur\u00f3pai diskurzusokba? Az erre adott v\u00e1lasz nem csak a m\u0171form\u00e1k, st\u00edlusok szintj\u00e9n sz\u0171rhet\u0151 le. F\u00fcggv\u00e9nye annak is, hogy adott szakmai k\u00e9pvisel\u0151i mennyiben vesznek r\u00e9szt az eur\u00f3pai \u00e9p\u00edt\u00e9szk\u00e9pz\u00e9sben, illetve mennyiben c\u00e9l az, hogy \u00e9p\u00edt\u00e9szeti eredm\u00e9nyeikkel a nemzetk\u00f6zi dis-kurzusokba is integr\u00e1l\u00f3djanak. Ebb\u0151l a szempontb\u00f3l a magyar \u00e9p\u00edt\u00e9szet egy viszonylag z\u00e1rt, auton\u00f3m hagyom\u00e1nyok szerint szervez\u0151d\u0151 jelens\u00e9g, melynek k\u00e9pvisel\u0151i a Mester\u2013Tan\u00edtv\u00e1ny szem\u00e9lyes viszonya, vagyis egy z\u00e1rtl\u00e1nc\u00fa forma\u00e1raml\u00e1s keretei k\u00f6z\u00f6tt saj\u00e1t\u00edtj\u00e1k el szakm\u00e1juk fog\u00e1sait. Er\u0151s bels\u0151 normak\u00f6vet\u00e9s jellemzi a magyar \u00e9p\u00edt\u00e9szetet, amit csak fokoz az, hogy a negyven f\u00f6l\u00f6tti gener\u00e1ci\u00f3 l\u00e9nyeg\u00e9ben egyetlen int\u00e9zm\u00e9nyben, a Budapesti M\u0171szaki Egyetem (BME) \u00c9p\u00edt\u00e9szm\u00e9rn\u00f6ki kar\u00e1n diplom\u00e1zott. E gener\u00e1ci\u00f3 reprezent\u00e1ns k\u00e9pvisel\u0151it \u2013 st\u00edlust\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl \u2013 a narrat\u00edv\u00e1kkal, a trendekkel, az \u00e9p\u00edt\u00e9szeti divatokkal-, \u00e9s foly\u00f3iratokkal, de legink\u00e1bb a szt\u00e1r\u00e9p\u00edt\u00e9szet rendszer\u00e9vel kapcsolatos t\u00e1vols\u00e1gtart\u00e1s jellemzi. Ebben az \u00e9p\u00edt\u00e9szetben kit\u00fcntetett helyen \u00e1ll a genius loci meg\u00e9rz\u00e9se, egy olyan gyakorlat, amely az anal\u00edzisek helyett a Freud \u00e9s Adorno24<\/a><\/sup> \u00e1ltal le\u00edrt kreat\u00edv adapt\u00e1ci\u00f3t r\u00e9szes\u00edti el\u0151nyben. Ez a gyakorlat \u2013 vagyis a konkr\u00e9t helyforma keres\u00e9se \u2013 az elm\u00falt tizen\u00f6t \u00e9vben \u00e9pp\u00fagy fel\u00e9rt\u00e9kelte a term\u00e9szetes anyagokat, a hagyom\u00e1nyos csom\u00f3pontk\u00e9pz\u00e9st, mint ahogy Kenneth Frampton n\u00e9mik\u00e9pp egyoldal\u00fa recepci\u00f3j\u00e1val valamif\u00e9le regionalizmus elindul\u00e1s\u00e1hoz is vezetett. Ez az \u00f6szt\u00f6n\u00f6s regionalizmus \u2013 \u00e9pphogy a narr\u00e1ci\u00f3kkal szem\u00acbeni t\u00e1vols\u00e1gtart\u00e1s ok\u00e1n \u2013 azonban nem jutott el az \u00f6nszervez\u0151d\u00e9snek arra a szintj\u00e9re, melynek ok\u00e1n a kort\u00e1rs magyar \u00e9p\u00edt\u00e9szetr\u0151l, mint k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai regionalista alternat\u00edv\u00e1r\u00f3l lehetne besz\u00e9lni. Mindez nem jelenti azt, hogy a kort\u00e1rs magyar \u00e9p\u00edt\u00e9szeten bel\u00fcl nem lenn\u00e9nek kimutathat\u00f3ak bizonyos, olyan csillap\u00edtott amplitud\u00f3j\u00fa formahull\u00e1mok, amiket ak\u00e1r trendnek is lehetne nevezni, puszt\u00e1n arr\u00f3l van sz\u00f3, hogy mivel ezek tudatos \u2013 int\u00e9zm\u00e9nyes\u00edtett \u2013 t\u00e1rgyal\u00e1sa elmaradt, a nemzetk\u00f6zi diskurzusba sem ker\u00fclhettek be. A m\u00e1r kor\u00e1bban eml\u00edtett bels\u0151 el\u00e9gedetlens\u00e9g az, ami a Velenc\u00e9ben a jelenlegihez is hasonlatos diszkrepanci\u00e1kat, term\u00e9keny \u00e9s kreat\u00edv ut\u00f3pi\u00e1kat hozza helyzetbe, mondv\u00e1n, ha nem l\u00e9tezik a nemzetk\u00f6zi \u00e9rtelemben kompatibilis anal\u00f3g \u00e9p\u00edt\u00e9szet, akkor j\u00f6jjenek ink\u00e1bb azok az anyagtalan, de term\u00e9keny \u00e9s kreat\u00edv ut\u00f3pi\u00e1k, melyek a m\u00e1sholt t\u00e9nyleg u-toposzk\u00e9nt, nem l\u00e9tez\u0151, pontosabban a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p merevlemez\u00e9n l\u00e9tez\u0151 helyk\u00e9nt tekintik.<\/p>\n

Kritikai aktus<\/h4>\n

Felt\u00e9tlen\u00fcl relev\u00e1ns, \u00e1m ehely\u00fctt nem megv\u00e1laszolhat\u00f3 k\u00e9rd\u00e9s az, hogy nem \u00e9pp a velenceihez hasonlatos nemzetk\u00f6zi szerepl\u00e9sek seg\u00edthetn\u00e9k-e a magyarorsz\u00e1gi anal\u00f3g \u00e9p\u00edt\u00e9szet \u00f6nszervez\u0151d\u00e9s\u00e9t, diskurzusba bocs\u00e1t\u00e1s\u00e1t? Ez a k\u00e9rd\u00e9s elvezet a hazai \u00e9p\u00edt\u00e9szetet \u00e9rt bels\u0151 kritik\u00e1k \u00e9s a szakmagyakorl\u00e1si hagyom\u00e1nyok melletti \u2013 a Corpora kontextusba helyez\u00e9s\u00e9t seg\u00edt\u0151 \u2013 utols\u00f3 szemponthoz, a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s int\u00e9zm\u00e9ny\u00e9nek \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9hez. Egy ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s \u2013 k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen egy kis orsz\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra \u2013 olyasfajta kirakathoz hasonl\u00edt, melynek \u00fcvege befel\u00e9 is t\u00fckr\u00f6z\u0151dik. A bemutatott t\u00e1rgyak nem csak \u00e9s kiz\u00e1r\u00f3lag a promen\u00e1don s\u00e9t\u00e1l\u00f3khoz, hanem a ki\u00e1ll\u00edt\u00f3khoz is sz\u00f3l. \u00c9pphogy a t\u00e1vols\u00e1g, a m\u00e1shol l\u00e9t ok\u00e1n visszahat a ki\u00e1ll\u00edt\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gre. Ez a visszacsatol\u00e1s az \u00f6nigazol\u00e1st\u00f3l kezdve a kritik\u00e1n \u00e1t a jajki\u00e1lt\u00e1sig b\u00e1rmi lehet, az elm\u00falt \u00e9vekben a Velencei Bienn\u00e1le magyar szerepl\u00e9seivel kapcsolatban mindegyikre volt p\u00e9lda. Az itt bemutatott Corpora Projekt t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6sen is kritikai aktus25<\/a><\/sup> . Biol\u00f3giai metafor\u00e1ival \u00e9s programj\u00e1val egyr\u00e9szt kritik\u00e1ja a morfikus alapon szervez\u0151d\u0151 organikus \u00e9p\u00edt\u00e9szetnek; mint ahogy ut\u00f3piak\u00e9nt sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en kritik\u00e1ja a toposznak; de analitikus m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9ben \u00e9pp\u00edgy kritik\u00e1ja a hazai \u00e9p\u00edt\u00e9szeti gyakorlatnak, az anal\u00f3g realit\u00e1snak.<\/p>\n

A sz\u00f6veg el\u00e9rhet\u0151 az \u00c9p\u00edt\u00e9szf\u00f3rum<\/strong><\/a> weboldal\u00e1n is.<\/p>\n

  1. Hasonl\u00f3 k\u00e9rd\u00e9sek keresztt\u00fcz\u00e9be ker\u00fclt Eric Owen Moss szentp\u00e9terv\u00e1ri Mariinsky Sz\u00ednh\u00e1z\u00e1nak b\u0151v\u00edt\u00e9se, amit 2002-ben mutattak be, ugyancsak Velenc\u00e9ben. A katal\u00f3gus tan\u00fas\u00e1ga szerint az orosz \u00e9p\u00edt\u00e9szt\u00e1rsadalom kor\u00e1ntsem mutatott egyet\u00ac\u00e9rt\u00e9st annak tekintet\u00e9ben, hogy mennyire lehet orosznak tartani Moss projektj\u00e9t. Next. 8th International Architecture Exhibiton 2002. Catalog. Marsilio, Rizzoli New York. 118. [↩<\/a>]<\/li>
  2. Kuhn Thomas S.: The Structure of Scientific Revolutions. Third Edition, Enlarged. Internatrional Encyclopedia of United Science, University of Chicago Press, Chicago, 1970. [↩<\/a>]<\/li>
  3. A kritikai regionalizmusr\u00f3l: Frampton, Kenneth: Modern Architecture: A Critical History. Thames & Hudson Ltd, London, 1980 (3rd edn. 1992) [↩<\/a>]<\/li>
  4. Ennek alapdokumentuma: Giedion, Sigfried: Space, Time and Architecture. London, 1941. a k\u00f6nyv a hat \u00e9vvel kor\u00e1bban megjelent Edington:, Sir Arthur: Space, Time and Gravitation: An Outline of the General Relativity Theory (Cambridge Science Classics) 1935. c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9nek \u2013 c\u00edm\u00e9ben is jelentkez\u0151 \u2013 \u00e9p\u00edt\u00e9szeti reflexi\u00f3ja, melyben Giedion Einstein relativit\u00e1s\u00ac elm\u00e9let\u00e9nek \u00e9s t\u00e9rid\u0151 kontinuum\u00e1nak hat\u00e1s\u00e1t k\u00edv\u00e1nja a modern \u00e9p\u00edt\u00e9szet tereiben kimutatni. A k\u00f6nyv szkeptikus fogadtat\u00e1 s\u00e1nak ellen\u00e9re Giedion t\u00e9rid\u0151 \u00e9p\u00edt\u00e9szet\u00e9nek legprec\u00edzebb kritik\u00e1j\u00e1t Collins, Peter: Changing Ideals in Modern Architecture, 1750-1950. Faber and Faber Limited and McGill University Press, 1965. Second Edition: McGill-Queen\u2019s University Press, Montreal & Kingston, London, Ithaca, 1998 p: 285-293 adja. [↩<\/a>]<\/li>
  5. Frampton, Kenneth: Studies in Tectonic Culture: The Poetics of Construction in Nineteenth and Twentieth Century Architecture. Graham Foundation for Advanced Studies in the Fine Arts, Chicago, Illinois, The MIT Press, Cambridge, Massachusetts, London, England, 1995. [↩<\/a>]<\/li>
  6. A klasszikus m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net az \u00e9p\u00edt\u00e9szetet mindig is egy kor, vagy t\u00e1rsadalmi gondolkod\u00e1s eml\u00e9km\u0171v\u00e9nek tartotta Heinrich W\u00f6lfflin, legal\u00e1bb is \u00edgy nyilatkozott nagyhat\u00e1s\u00fa, 1886-ban megjelent \u201cProlegomena zu einer Psychologie der Architektur”, \u201cBevezet\u00e9s az \u00e9p\u00edt\u00e9szet pszichol\u00f3gi\u00e1j\u00e1ba” c\u00edm\u0171 disszert\u00e1ci\u00f3j\u00e1ban. [↩<\/a>]<\/li>
  7. Jencks, Ch.: The New Paradigm in Architecture: The Language of Postmodernism. Yale University Press, New Haven and London. 2002. Jencks ezt az \u00faj paradigm\u00e1t a modernizmus episztem\u00e9j\u00e9t\u0151l t\u00f6rt\u00e9n\u0151 fokozatos elt\u00e1volod\u00e1sban \u00e9s a kort\u00e1rs kozmol\u00f3gia fel\u00e9 fordul\u00e1sban l\u00e1tja. [↩<\/a>]<\/li>
  8. Ezek az \u00faj fogalmak ugyanakkor az \u00e9p\u00edt\u00e9szet forradalmi v\u00e1ltoz\u00e1sait is jel\u00f6lt\u00e9k. 1932-ben Philip Johnson \u00e9s Henry Russel Hitchcock \u00e1ltal, International Style n\u00e9ven megrendezett \u00e9p\u00edt\u00e9szeti ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s a New York-i Museum of Modern Art (MoMA), -ban az eur\u00f3pai mesterek, mint Mies van der Rohe, Gropius, Le Corbusier \u2013 vagyis a modern mozgalom \u2013 robban\u00e1sszer\u0171 amerikai recepci\u00f3j\u00e1hoz, majd modernizmus n\u00e9ven vil\u00e1gszerte ismertt\u00e9 v\u00e1l\u00e1s\u00e1hoz vezetett. A fogalomrendszer b\u0151v\u00fcl\u00e9s\u00e9t al\u00e1t\u00e1maszt\u00f3 tov\u00e1bbi p\u00e9ld\u00e1k 1966-ban Robert Venturi publik\u00e1lja az \u00d6sszetetts\u00e9g \u00e9s ellentmond\u00e1s az \u00e9p\u00edt\u00e9szetben c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9t, ami a posztmodern ki\u00e1ltv\u00e1nya lett; 1988-ban a MoMA-ban rendezett \u2013 Deconstruktivist Architecture c\u00edm\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s a c\u00edmben szerepl\u0151 mozgalom z\u00e1szl\u00f3bont\u00e1sa; innet\u0151l t\u00e1virati st\u00edlusban: 1993 Folding \u2013 Folding in Architecture \u2013 Architectural Design 109.; Digital Blobs: From Body to Blob \u2013 ANYbody Conference; 2001: Meg\u00e9p\u00edtett Blob \u2013 digital real, blobmeister \u2013 Deutsches Architekturmuseum. [↩<\/a>]<\/li>
  9. Eisenman korai munk\u00e1i \u00e9pp\u00fagy mer\u00edtenek a szemiol\u00f3gi\u00e1b\u00f3l, mint Jean Baudrillard (Baudrillard, Jean: \u201cThe Order of Simulacra\u201d in: Simulations. Semiotext(e) Inc., New York City 1983.) szimulakrum-elm\u00e9let\u00e9b\u0151l (Eisenman, Peter: \u201cThe End of Classical: The End of the Beginning, the End of the End.\u201d in: Perspecta 21. 1984.) Karrierj\u00e9nek derek\u00e1n Eisenman a posztstrukturalista nyelv\u00e9szet, els\u0151sorban Jacques Derrida francia filoz\u00f3fus tanai fel\u00e9 fordul, hogy az \u00e9p\u00edt\u00e9szeti dekonstruktivizmus 1988-ra a New York-i MoMA-ban (Museum of Modern Arts) rendezett ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sra sz\u00f6kkenjen sz\u00e1rba. A kilencvenes \u00e9vek elej\u00e9re m\u00e1r Derrid\u00e1val szak\u00edtva ugyan\u0151 felfedezi mag\u00e1nak Gilles Deleuze \u00e9s Felix Guattari filoz\u00f3fi\u00e1j\u00e1ban a Leibnizt\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 fogalmat, a legkisebb fel\u00fcletegys\u00e9g meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1ra bevezetett \u201c\u00e9l\u201d-t, a folding\u2013ot (Gilles, Deleuze: Le Pli \u2013 Leibniz et le Baroque. Les \u00c9ditions de Minuit, Paris 1988.), hogy azut\u00e1n a B\u00e9csi MAK-ban rendezett \u00e9letm\u0171-ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n kijelenthesse, az \u00e9p\u00edt\u00e9sz ne legyen filoz\u00f3fus (Peter, Eisenman: Barefoot on White-hot Walls. ed.: Peter Noever. Hatje Kantz Verlag, Ostfildern-Ruit, MAK, 2004.). [↩<\/a>]<\/li>
  10. Virilio, Paul- Lotringer, Silv\u010dre: Pure War. Semiotext(e) Inc., New York City 1988. Virilio a modern urbanisztika \u00faj elemek\u00e9nt a v\u00e1rosok ell\u00e1t\u00e1s\u00e1t a hadigazdas\u00e1gban kidolgozott logisztik\u00e1val azonos\u00edtva \u00faj \u00e9s k\u00fcl\u00f6nleges jelent\u0151s\u00e9get tulajdon\u00edt a h\u00e1bor\u00fanak. E gondolat\u00e1val v\u00e9geredm\u00e9nyben Lewis Mumford h\u00e1bor\u00fa-genezis elm\u00e9let\u00e9t alkalmazza a jelenkorra. Err\u0151l b\u0151vebben: Mumford, Lewis: The City in History. 1961. [↩<\/a>]<\/li>
  11. Wessel\u00e9nyi-Garay, Andor: \u201cA virtualit\u00e1s B\u00e1bel tornya \u2013 Inerj\u00fa Wolf D. Prixszel, a Coop HIMMELB(L)AU egyik alap\u00edt\u00f3j\u00e1val.\u201d in: Atrium, 2003\/3, j\u00fanius-j\u00falius 4-11 old. [↩<\/a>]<\/li>
  12. v\u00f6: Colomina, B.: \u201cThe Split Wall: Domestic Voyeurism.\u201d In: Sexuality and Space. Ed.: Beatriz Colomina. Princeton Architectural Press, 1992. [↩<\/a>]<\/li>
  13. P\u00e9ld\u00e1ul: Oackman, Joan: \u201cToward a Theory of Normative Architecture.\u201d in: Steven Harris, Deborah Berke eds.: Architecture of the Everyday. New York, Princeton Architetural Press, 1997. 122-152. Gilles Deleuze \u00e9s Felix Guattari Kafka: Pour une litt\u00e9rature mineure. Paris, Minuit, 1975. k\u00f6nyv\u00e9ben Kafka nem n\u00e9met anyanyelv\u0171s\u00e9g\u00e9b\u0151l a nyelv deterritorializ\u00e1ci\u00f3j\u00e1r\u00f3l, valamint a kisebb nyelv, kisebb vagy nagyobb irodalom lehet\u0151s\u00e9g\u00e9r\u0151l \u00edr. Oackman ezeket a kifejez\u00e9seket elsaj\u00e1t\u00edtva bevezeti a kisebb \u00e9s nagyobb \u00e9p\u00edt\u00e9szet fogalm\u00e1t. Ignasi de Sol\u0155-Morales, Gianni Vattimo gyenge gondolkod\u00e1s \u00e9s gyenge ontol\u00f3gi\u00e1ja alapj\u00e1n besz\u00e9l gyenge \u00e9p\u00edt\u00e9szetr\u0151l. de Sol\u00e1-Morales, Ignasi: \u201cWeak Architecture.\u201d in: Sarah Witing (ed): Differences: Topographies of Contemporary architecture. Cambridge \/Mass., London, 1996. [↩<\/a>]<\/li>
  14. Az \u00e9p\u00edt\u00e9szette\u00f3ria eme elsaj\u00e1t\u00edt\u00f3 attit\u0171dj\u00e9nek kritik\u00e1jak\u00e9nt olvashat\u00f3 a sz\u00f6veggy\u0171jtem\u00e9ny: Saunders, William S (ed.).: The New Architectural Pragmatism. A Harvard Design Magazine Reader. University of Minnesota Press, Minneapolis, London. 2007. [↩<\/a>]<\/li>
  15. http:\/\/www.whitehouse.gov\/news\/releases\/2008\/05\/print\/20080521-7.html<\/a> [↩<\/a>]<\/li>
  16. Err\u0151l r\u00e9szletesen: Fukuyama, Francis: Our Posthuman Future \u2013 Coseqences of the Biotechnology Revolution. Farrar, Straus and Giroux, New York, 2002. [↩<\/a>]<\/li>
  17. Kubler, George: The Shape of Time. Yale University Press, 1962. Kubler rendk\u00edv\u00fcl szimpatikus elm\u00e9lete abb\u00f3l indul ki, hogy st\u00edlust\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl bizonyos formaprobl\u00e9m\u00e1k v\u00e1ltakoz\u00e1sa jellemzi a m\u0171v\u00e9szet t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t. [↩<\/a>]<\/li>
  18. A formafejl\u0151d\u00e9s tudatos biol\u00f3giai anal\u00f3giak\u00e9nt t\u00f6rt\u00e9n\u0151 feldolgoz\u00e1s\u00e1nak p\u00e9ld\u00e1ja: Phytogenesys. foa\u2019s ark. katal\u00f3gus, Actar, Barcelona, 2004, a Foreign Office Architects: breeding architecture c. ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa, ICA, London, 29 November 2003 \u2013 29 February 2004. [↩<\/a>]<\/li>
  19. Hungarian Organic Architecture. 5th International Architecture Biennial, Venice, 1991. Catalog. Artifex M\u0171csarnok, Bu\u00ac dapest, 1991. [↩<\/a>]<\/li>
  20. Towards a New Atlantis. 7 th International Architecture Exhibition Venice, 2000. 06. 17- 10-29. [↩<\/a>]<\/li>
  21. Az organizmusok tudom\u00e1nyos megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s\u00e9r\u0151l l\u00e1sd: Mae \u2013Wan Ho: \u201cThe New Age of the Organism\u201d. in: di Giuseppa, Cristina (ed.): Architecture and Science. AD. Whiley-Academy, Great Brittain. 2001 116-123. [↩<\/a>]<\/li>
  22. Morav\u00e1nszky, \u00c1kos: \u201cT\u0171zfalak. K\u00f6z\u00e9p-Eur\u00f3pa intenzit\u00e1sa.\u201d in: Magyar \u00c9p\u00edt\u0151m\u0171v\u00e9szet 1989.4. a tanulm\u00e1ny az\u00f3ta t\u00f6bb, az organikus \u00e9s a regionalista \u00e9p\u00edt\u00e9szeti identit\u00e1sokkal foglalkoz\u00f3 tanulm\u00e1ny hivatkoz\u00e1si alapja lett. [↩<\/a>]<\/li>
  23. re:orient \u2013 migrating architectures. 10th International Architecture Biennial, Venice. 10. September, 19 November 2006. [↩<\/a>]<\/li>
  24. Theodor Wierongrund Adorno: Aesthetic Theory. Routledge & Kegan Paul, London, Boston, Melbourne and Henley. 1984 [↩<\/a>]<\/li>
  25. Kritikai attit\u0171dj\u00e9t tekintve azonban kor\u00e1ntsem egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 a magyar eset. A hatvanas \u00e9vek el\u00e9gedetlens\u00e9ge, az \u00e9p\u00edt\u00e9szetet \u00e9s a t\u00e1rsadalmat egyszerre \u00e9rint\u0151 kritikai fesz\u00fclts\u00e9g az, amely t\u00e1pl\u00e1lja az ARCHIGRAM, a Future Systems, vagy Buckminster Fuller ut\u00f3pikus terveit. Ez a kritikai el\u00e9gedetlens\u00e9g vezet az \u00e9p\u00edt\u00e9szetkritika sz\u00e1rnyal\u00e1s\u00e1hoz, mondv\u00e1n, hogy \u00e9p\u00edteni nem \u00e9rdemes, de \u00edrni tal\u00e1n m\u00e9g igen. [↩<\/a>]<\/li><\/ol>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

    Wessel\u00e9nyi-Garay Andor: Ut\u00f3pikus hagyom\u00e1nyok: Az \u00e9p\u00edt\u00e9szeti modellt\u0151l egy lehets\u00e9ges alternat\u00edv\u00e1ig A Giardini Magyar Pavilonj\u00e1ban l\u00e1that\u00f3 m\u00e9dia\u00e9p\u00edt\u00e9szeti alkot\u00e1s, ha nemzetk\u00f6zi vonatkoz\u00e1saiban nem is abszol\u00fat n\u00f3vum, magyarorsz\u00e1gi kontextus\u00e1ban a ritka k\u00eds\u00e9rletek k\u00f6z\u00e9 tartozik. Olyan, a sz\u00f3 legkomplexebb \u00e9rtelm\u00e9ben \u00e9p\u00edt\u00e9szeti hat\u00e1rhelyzet, mely azonnal k\u00e9rd\u00e9sek \u00f6z\u00f6n\u00e9t provok\u00e1lja. Van-e k\u00f6ze a Corpor\u00e1nak a magyar \u00e9p\u00edt\u00e9szethez \u2013 egy\u00e1ltal\u00e1n az \u00e9p\u00edt\u00e9szethez \u2013, […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"parent":116,"menu_order":3,"comment_status":"open","ping_status":"open","template":"","meta":{"ngg_post_thumbnail":0},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/corpora.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/326"}],"collection":[{"href":"https:\/\/corpora.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/corpora.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/corpora.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/corpora.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=326"}],"version-history":[{"count":19,"href":"https:\/\/corpora.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/326\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":360,"href":"https:\/\/corpora.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/326\/revisions\/360"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/corpora.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/116"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/corpora.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=326"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}