Mit jelent a Site [Helysz\u00edn] a “Corpora in Si(gh)te” (r\u00f6viden: CiS) nev\u00e9ben? El\u0151sz\u00f6r szeretn\u00e9m felv\u00e1zolni a projekthez vezet\u0151 \u00fat f\u0151bb elgondol\u00e1sait. A Site [Helysz\u00edn] helyspecifikus, a n\u00f6v\u00e9nyi egyedfejl\u0151d\u00e9s el\u0151telepeire eml\u00e9keztet\u0151 \u00e9p\u00edt\u00e9szeti formak\u00e9nt l\u00e9tezik, mely k\u00f6rnyezet\u00e9vel val\u00f3sidej\u0171 dial\u00f3gusban fejl\u0151dik. Mi a jelent\u00e9se ugyanakkor a Sightnak [L\u00e1tv\u00e1ny]? K\u00e9ts\u00e9gk\u00edv\u00fcl passz\u00edv, amennyiben ez az \u00e9p\u00edt\u00e9szeti forma csak akkor kezd el vizu\u00e1lisan l\u00e9tezni, megjelenni, amikor informatikai eszk\u00f6z\u00f6k seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel az \u00faj szoftver m\u0171k\u00f6d\u00e9sbe l\u00e9p. Ha a Sightnak radik\u00e1lisabb \u00e9rtelmez\u00e9st adunk, akkor a Corpora \u201ein Sight\u201d annyit jelent, hogy mag\u00e1nak az \u00e9p\u00edt\u00e9szeti form\u00e1nak vizu\u00e1lis funkci\u00f3ja is van. Az \u00e9p\u00edt\u00e9szet val\u00f3ban l\u00e1tv\u00e1nyk\u00e9nt jelenik meg. Nincs \u00e9p\u00edt\u00e9szet l\u00e1that\u00f3s\u00e1g n\u00e9lk\u00fcl, de vajon l\u00e9tezett-e valaha olyan \u00e9p\u00edt\u00e9szet, amely k\u00e9pes volt \u00f6nmag\u00e1t l\u00e1tni? A szubjektum, amely l\u00e1tja az \u00e9p\u00edt\u00e9szetet, mindig is k\u00edv\u00fcl volt. Hogyan v\u00e1ltoztatja meg ezt az \u00e9p\u00edt\u00e9szeti paradigm\u00e1t a CiS-ben l\u00e9trej\u00f6tt gondolat?<\/p>\n
A CiS vez\u00e9rgondolata, hogy hogyan k\u00f6zel\u00edts\u00fcnk az inform\u00e1ci\u00f3s technol\u00f3gi\u00e1khoz, mint az \u00e9p\u00edt\u00e9szet l\u00e9nyegi elem\u00e9hez, \u00e9s ebben a tekintetben azt gondolom, hogy ez az \u00e9p\u00edt\u00e9szet legal\u00e1bb h\u00e1rom aspektus\u00e1ban alapvet\u0151en k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik a hagyom\u00e1nyos \u00e9p\u00edt\u00e9szett\u0151l. El\u0151sz\u00f6r is ez az \u00e9p\u00edt\u00e9szet \u00f6n\u00e1ll\u00f3an gener\u00e1lja mag\u00e1t a k\u00f6rnyezetb\u0151l \u00e9rkez\u0151 impulzusok hat\u00e1s\u00e1ra, m\u00e1sodszor strukt\u00far\u00e1j\u00e1ban \u00faj t\u00e9ri jel\u00f6l\u0151rendszert alkalmaz, harmadszor pedig, \u00f6nmag\u00e1ra \u00e9s a k\u00f6rnyezet\u00e9re is k\u00e9pes – \u00f6nmag\u00e1b\u00f3l kiindulva – reflekt\u00e1lni. A CiS-ben l\u00e9trej\u00f6v\u0151 l\u00e1tv\u00e1nyt mind a k\u00f6rnyezet, mind saj\u00e1t t\u00e9ri \u00e1br\u00e1zol\u00e1stechnikai rendszere hat\u00e1rozza meg, s ez ut\u00f3bbi funkci\u00f3ja, hogy l\u00e9trehozza saj\u00e1t inform\u00e1ci\u00f3s auton\u00f3mi\u00e1j\u00e1t. Ez az alkalmazott rendszer a pol\u00e1ris koordin\u00e1t\u00e1k \u00e9s egyfajta bels\u0151 megfigyel\u00e9si elj\u00e1r\u00e1s \u00e1ltal t\u00f6rt\u00e9n\u0151 jel\u00f6l\u00e9s, amely a doubleNegatives Architecture (r\u00f6viden: dNA) saj\u00e1t fejleszt\u00e9se. A dNA k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl t\u00edz \u00e9vvel ezel\u0151tt kezdte meg ezzel kapcsolatos kutat\u00e1sait, \u00e9s ut\u00f3bb kidolgozta az \u00e9p\u00edt\u00e9szet=corpora elk\u00e9pzel\u00e9st a generat\u00edv inform\u00e1ci\u00f3kezel\u00e9s felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1val. Ez a k\u00e9t elem el\u0151sz\u00f6r ebben a projektben ker\u00fclt egyes\u00edt\u00e9sre: folyamatos gener\u00e1l\u00e1st \u00e9s v\u00e1ltoz\u00e1st tudtak l\u00e9trehozni val\u00f3sidej\u0171 inform\u00e1ci\u00f3feldolgoz\u00e1ssal. Ezt a c\u00e9lt\/v\u00e9geredm\u00e9nyt a dNA kutat\u00f3i, a Yamaguchi Center for Arts and Media [YCAM] \u00e9s j\u00f3magam, mint kur\u00e1tor k\u00f6z\u00f6tti, az inform\u00e1ci\u00f3feldolgoz\u00f3 rendszer szerkezet\u00e9t \u00e9rint\u0151 folyamatos konzult\u00e1ci\u00f3k sor\u00e1n \u00e9rt\u00fck el. \u00cdgy j\u00f6tt l\u00e9tre v\u00e9g\u00fcl a CiS.<\/p>\n
A vil\u00e1g le\u00edr\u00e1s\u00e1ra t\u00f6bbf\u00e9le t\u00e9ri jel\u00f6l\u0151rendszert lehet alkalmazni, legt\u00f6bbj\u00fck azonban olyan szerkezet, amelyben a megfigyel\u0151 szeme egy univerz\u00e1lis \u00e9s fix pontban r\u00f6gz\u00edtett \u00e9s a t\u00e1rgyra egy k\u00fcls\u0151 n\u00e9z\u0151pontb\u00f3l tekint. Az emberi l\u00e9tez\u00e9st m\u00e1r sokszor \u00e9s sokan hasonl\u00edtott\u00e1k ennek a szemnek a helyzet\u00e9hez. Ez a szem alkalomadt\u00e1n istennel vagy a tudattal helyettes\u00edthet\u0151. Nevezz\u00fck ezt a szitu\u00e1ci\u00f3t a szem \u00e9s tudat modellj\u00e9nek. Ezzel a modellel a vil\u00e1g t\u00f6bbf\u00e9le n\u00e9z\u0151pontb\u00f3l le\u00edrhat\u00f3 (pl. transzcendent\u00e1lis idealizmus, a l\u00e9tez\u0151 vil\u00e1g fenomenol\u00f3gi\u00e1ja stb.), de a szem poz\u00edci\u00f3ja v\u00e1ltozatlan marad. Ez legink\u00e1bb a filoz\u00f3fia modellje, de a t\u00e1rgyalkot\u00f3 m\u0171v\u00e9szetek, a fest\u00e9szet, a szobr\u00e1szat \u00e9s az \u00e9p\u00edt\u00e9szet is ezzel \u00e9lnek. B\u00e1r a t\u00e1rgyak form\u00e1i \u00e9s m\u00f3dozatai roppant sokf\u00e9l\u00e9k lehetnek, l\u00e9trehoz\u00e1suk sor\u00e1n mindegyik\u00fckben ugyanaz a szem \u00e9s tudat modell m\u0171k\u00f6dik.<\/p>\n
Az inform\u00e1ci\u00f3s t\u00e1rsadalomnak az 1990-es \u00e9vekben tapasztalt robban\u00e1sszer\u0171 fejl\u0151d\u00e9se azonban ennek a modellnek a visszah\u00edv\u00e1s\u00e1ra k\u00e9nyszer\u00edthet benn\u00fcnket. Az inform\u00e1ci\u00f3 alap\u00fa vil\u00e1g legink\u00e1bb egy k\u00f6zpont n\u00e9lk\u00fcli, v\u00e9gtelen sz\u00f6ved\u00e9kre eml\u00e9keztet. Ezt ak\u00e1r a m\u00e1sodik term\u00e9szet \u00faj k\u00f6rnyezet\u00e9nek is nevezhetj\u00fck. Gregory Bates el\u0151vigy\u00e1zatlanul a \u201etudat a term\u00e9szetben\u201d kifejez\u00e9st haszn\u00e1lta a \u201eterm\u00e9szet \u00e9s tudat\u201d helyett. Ez a radik\u00e1lis f\u00e9lrefogalmaz\u00e1s tulajdonk\u00e9ppen az inform\u00e1ci\u00f3s t\u00e1rsadalom \u00e9s a h\u00e1l\u00f3zati rendszerek alapja. Bateson azt \u00e1ll\u00edtja, hogy \u201eahhoz, hogy az ember l\u00e9tre tudjon hozni egy t\u00e9rk\u00e9pet, el\u0151sz\u00f6r egy\u00e9rtelm\u0171s\u00edtenie kell ‘ter\u00fclet’ \u00e9s ‘t\u00e9rk\u00e9p’ hat\u00e1rait\u201d. A ma is folyamatosan gener\u00e1l\u00f3d\u00f3 h\u00e1l\u00f3zatra alapul\u00f3 inform\u00e1ci\u00f3s t\u00e1rsadalom l\u00e9nyeg\u00e9ben \u00faj \u2019ter\u00fclet\u2019 \u00e9s nem \u2019t\u00e9rk\u00e9p\u2019. J\u00f3l nem akkor k\u00e9rdez\u00fcnk, amikor apr\u00f3l\u00e9kosan bizony\u00edtani pr\u00f3b\u00e1ljuk, hogy a term\u00e9szeti \u00e9s az inform\u00e1ci\u00f3s k\u00f6rnyezet egyar\u00e1nt \u2019ter\u00fclet\u2019, hanem amikor bel\u00e1tjuk, hogy ennek a k\u00f6rnyezetnek a hat\u00e1rait felnyitva esetleg a tradicion\u00e1lis szem \u00e9s tudat modell elvet\u00e9s\u00e9re k\u00e9nyszer\u00fcl\u00fcnk. Mert t\u00e1vol tartva a szem \u00e9s tudat modellt, gyakorlatilag a m\u0171v\u00e9szet \u00e9s az \u00e9p\u00edt\u00e9szet t\u00e1rgyainak l\u00e9tez\u00e9s\u00e9t k\u00e9rd\u0151jelezz\u00fck meg.<\/p>\n
Mivel a CiS a sejtautomat\u00e1k elv\u00e9n alapul\u00f3, \u00f6ngener\u00e1l\u00f3 meg\u00fajul\u00e1s folyamatos \u00e1llapot\u00e1ban van, benne a l\u00e9trehoz\u00e1s \u00e9s az elhal\u00e1s szimult\u00e1n j\u00e1tsz\u00f3dik le. (Hasonl\u00f3an Piranesi barokk b\u00f6rt\u00f6n-capricci\u00f3ihoz, amelyekben a folytathat\u00f3s\u00e1g a generat\u00edv l\u00e9trehoz\u00e1st \u00e9s elhal\u00e1st jelenti.) Tov\u00e1bb\u00e1 a szerkezet minden \u00e9l\u00e9nek kapcsol\u00f3d\u00e1si pontja csukl\u00f3pontk\u00e9nt, \u00e9s ezzel egy\u00fctt az \u00f6nmag\u00e1ra ir\u00e1nyul\u00f3 bels\u0151 megfigyel\u00e9s sz\u00e1mtalan szemek\u00e9nt m\u0171k\u00f6dik. Az \u00f6n-k\u00e9pek, amelyek sz\u00e1ma megegyezik csukl\u00f3pontok sz\u00e1m\u00e1val, egyidej\u0171leg folyamatosan \u00fajrarajzol\u00f3dnak. (Korunk inform\u00e1ci\u00f3feldolgoz\u00e1si technik\u00e1i ezt m\u00e1r lehet\u0151v\u00e9 teszik.) Ebben a szemben nincs tudat; mint elrendezett l\u00e1tv\u00e1ny m\u0171k\u00f6dik. A gondolat, hogy minden l\u00e9tez\u0151 dolog dinamikus l\u00e9tez\u0151k\u00e9nt egyenl\u0151 a k\u00f6rnyezetben nagyon k\u00f6zel \u00e1ll a James J. Gibson affordanciaelm\u00e9let\u00e9nek \u00e9rtelm\u00e9ben vett \u00f6kol\u00f3giai optik\u00e1hoz. Ak\u00e1r info-\u00f6kol\u00f3giai optik\u00e1nak is nevezhetn\u00e9nk. A tudat nem a szemben l\u00e9tezik, hanem a k\u00f6rnyezet eg\u00e9sz\u00e9ben. Ha az \u00e9p\u00edt\u00e9szet nem a k\u00f6rnyezetre t\u00e1maszkodik, hanem annak inherens r\u00e9sze, akkor – ahogy a CiS-ben is – megval\u00f3sul a tudat n\u00e9lk\u00fcli szem v\u00edzi\u00f3ja. Ne feledkezz\u00fcnk meg arr\u00f3l sem, hogy a projekt kezdeti st\u00e1dium\u00e1ban a dNA ennek a t\u00e9rjelz\u0151 rendszernek az “egyenletes \u00f6sszetett szem” nevet adta. A szem \u00f6sszetett szem, egy rovar szeme. Nincs tudat, csak a “mechanikus riz\u00f3ma”, ahogy Deleuze \u00e9s Guattari megfogalmazta.<\/p>\n
Ami a CiS feladat\u00e1t illeti a jelen szakaszban: az eredeti inform\u00e1ci\u00f3feldolgoz\u00f3 program \u00e1ltal gener\u00e1lt anyagtalan \u00e9p\u00edt\u00e9szetet egy, csak pontokb\u00f3l \u00e9s vonalakb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 strukt\u00fara hozza l\u00e9tre. Ha egyszer a fel\u00fclet = t\u00e9rk\u00e9p l\u00e1that\u00f3s\u00e1ga l\u00e9trej\u00f6tt, a val\u00f3 vil\u00e1gban egy m\u00e1sik l\u00e1that\u00f3s\u00e1ga \u00e9s funkci\u00f3ja is lehet. Azt gondolom, hogy az \u00e9lek \u00e1ltal l\u00e9trehozott elrendez\u00e9s szerkezet egyel\u0151re a r\u00e9szek szintj\u00e9n val\u00f3sul meg \u00e9s m\u00e9g nem v\u00e1lik funkcion\u00e1liss\u00e1, ami a k\u00f6rnyezeti ekvivalencia hangs\u00falya miatt van \u00edgy. V\u00e1ltozatlanul k\u00e9rd\u00e9s, hogy a funkci\u00f3kre\u00e1l\u00e1s, amely az inform\u00e1ci\u00f3feldolgoz\u00e1son kereszt\u00fcl k\u00f6z\u00f6lt k\u00f3d vagy algoritmus seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel t\u00f6rt\u00e9nik, vajon k\u00e9pes-e olyan designt l\u00e9trehozni, amely a szem \u00e9s tudat modell \u00e1ltal l\u00e9trehozott konvencion\u00e1lis vizu\u00e1lis form\u00e1kkal tel\u00edtett vil\u00e1g m\u00f6g\u00e9 hatol. K\u00e9rd\u00e9s tov\u00e1bb\u00e1 az is, hogy a funkci\u00f3 k\u00f6z\u00f6tti k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s s\u00farl\u00f3d\u00e1s eredm\u00e9nyezhet-e \u00faj elrendez\u0151d\u00e9st. Ha a r\u00e9szek \u00fagy lenn\u00e9nek k\u00e9pesek r\u00e9szleges funkci\u00f3kat kifejleszteni, hogy a r\u00e9szlet, mint eg\u00e9sz m\u00f3dszere nem s\u00e9r\u00fclne, eg\u00e9szen \u00faj helyzet \u00e1llna el\u0151. A CiS-nek ezen fel\u00fcl megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetett \u00e9rdeme, hogy k\u00e9pes az \u00e9lekben be\u00e1ll\u00edtani a sk\u00e1l\u00e1k k\u00f6z\u00f6tti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geket. \u00cdgy k\u00e9pes lenne olyan k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 l\u00e9pt\u00e9k\u0171 Fuller kupol\u00e1k benyom\u00e1s\u00e1t kelteni, amelyek dinamikus form\u00e1kk\u00e9nt m\u0171k\u00f6dnek egy Fuller kupol\u00e1n bel\u00fcl. A velencei \u00e9p\u00edt\u00e9szeti bienn\u00e1l\u00e9ra k\u00e9sz\u00fcl\u0151 projekt a harmadik-f\u00e1zis\u00fa Corpora, melynek h\u00e1rom szintje van: az els\u0151 a Giardiniben a magyar pavilon k\u00f6r\u00fcl, a m\u00e1sodik Velence k\u00f6r\u00fcl, a harmadik pedig eg\u00e9sz Olaszorsz\u00e1got befedi. Lehets\u00e9ges – a megfelel\u0151 k\u00f6rnyezeti adatok elemz\u00e9se r\u00e9v\u00e9n – h\u00e1rom korpusz gener\u00e1l\u00e1sa \u00e9s egyidej\u0171 kapcsolattart\u00e1suk. Ilyen k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt megval\u00f3sul a kommunik\u00e1ci\u00f3 kommunik\u00e1ci\u00f3j\u00e1t le\u00edr\u00f3 \u00e9p\u00edt\u00e9szeti forma.<\/p>\n
“B\u00e1r tiszt\u00e1ban vagyunk azzal, hogy az \u00e9l\u0151vil\u00e1g kommunik\u00e1ci\u00f3s sz\u00f6ved\u00e9ke rendezett, \u00e1that\u00f3 \u00e9s determin\u00e1ns, eg\u00e9szen od\u00e1ig men\u0151en, hogy azt mondhatjuk, ‘\u00edme, ezt jelenti az emberis\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra Isten’,”1<\/a><\/sup> mi m\u00e9gis egy l\u00e9p\u00e9ssel tov\u00e1bb mer\u00e9szked\u00fcnk \u00e9s megpr\u00f3b\u00e1ljuk le\u00edrni a rendezetts\u00e9get, sz\u00e1mba venni a sz\u00f6ved\u00e9k mint\u00e1zat\u00e1t \u00e9s az abban tal\u00e1lhat\u00f3 hi\u00e1nyokat.<\/p>\n A sz\u00f6veg el\u00e9rhet\u0151 az \u00c9p\u00edt\u00e9szf\u00f3rum<\/a> weboldal\u00e1n is.<\/p>\n